Történetek

Miért sötét az éjszaka?

Miért sötét az éjszaka?

A „mert lenyugodott a Nap” válasz egyértelműen hangzik. A 19. század elején azonban Heinrich Olbers német csillagász észrevett egy bökkenőt: ha a világegyetem végtelen lenne, öröktől fogva létezne, és csillagok lennének benne mindenfelé, az éjszakai égboltnak tele kellene lennie csillagokkal.

Bárhová nézel, csillagba ütközöl

Olyan ez, mint egy végtelen erdő: bármerre nézel, a tekinteted végül egy fatörzsön köt ki. Ugyanígy a végtelen világegyetemben minden pillantás az éjszakai égre valamelyik csillagon érne véget.

Vannak üres foltok az égen?

1995-ben a Hubble űrtávcső tíz napon át egy látszólag csillagtalan égrészletre nézett, amely akkora, mint egy teniszlabda egy futballpálya túlsó végén. Nagyjából háromezer galaxist talált benne. És köztük még mindig sötét van.

Talán a távoli csillagok kevésbé fényesek?

A távoli csillag halványabban ragyog, de az égen kisebbnek is látszik. Told a Napot háromszor messzebbre: háromszor keskenyebb lesz, kilencszer kisebb felületet foglal el, és kilencszer kevesebb fény érkezik tőle. A felszínének minden darabkája így továbbra is ugyanolyan fényesen ragyog.

Az égnek úgy kellene ragyognia, mint a Napnak

Mindebből furcsa következtetés adódik: ha minden pillantás egy csillag felszínén végződne, és minden felszín egyformán világítana, az egész éjszakai égbolt olyan fényes lenne, mint a Nap felszíne. Méghozzá nappal is, éjjel is.

A világegyetem nem örök

A megoldás: a világegyetem nagyjából 13,8 milliárd éve keletkezett, a fény pedig véges sebességgel halad. Az ősrobbanás óta ezért csak egy bizonyos távolságig jutott el.

A távoli csillagok fénye még úton van

A közelebbi csillagok fénye már régen megérkezett hozzánk. A távolabbiaké viszont tovább lenne úton, mint amilyen idős a világegyetem. Még mindig úton van, ezért látunk ott sötétet.

És a világegyetem ráadásul tágul

1929-ben Edwin Hubble felfedezte, hogy a világegyetem tágul. A fény továbbra is ugyanolyan gyorsan halad, de az előtte lévő út közben megnyúlik, így hosszabb távolságot kell megtennie. A távoli csillagoktól ezért még tovább tart az út.

A fény útközben elvörösödik

A fény hullám. Ahogy a világegyetem tágul és a tér megnyúlik, vele nyúlnak a rajta áthaladó fényhullámok is. A hosszabb hullámokat vörösebbnek és halványabbnak látjuk. A nagyon távoli csillagok fénye így ugyan megérkezik, de a szem már nem látja.

Szóval miért sötét az éjszaka?

Mert a világegyetemnek véges a kora, a fénynek pedig a sebessége. A legtávolabbi csillagok fénye még nem ért ide. Azt pedig, amely a nagyon távoliaktól megérkezik, a világegyetem tágulása úgy megnyújtja, hogy a szem nem látja. A csillagok közötti sötétség arra utal, hogy a világegyetemnek kezdete volt.