Miért van nyáron meleg és télen hideg?
Miért van nyáron meleg és télen hideg?
Vagy miért vannak évszakaink?
A Naptól való távolság tehet róla?
A Föld nem körpályán kering a Nap körül, hanem ellipszisen. Hol közelebb van a Naphoz, hol távolabb. Szóval amikor a Föld a legközelebb van a Naphoz, nálunk nyár van?
A valódi pálya majdnem kör
Az ellipszis, amelyen a Föld kering, alig megnyúlt – ránézésre majdnem kör. A Föld január elején van a legközelebb a Naphoz, a mi telünk kellős közepén, és július elején a legtávolabb.
A távolság nem lehet az oka
Ekkora különbség nem elég az évszakokhoz. Ráadásul akkor az egész Földön egyszerre lenne nyár. Csakhogy amikor nálunk nyár van, a déli féltekén tél.
Miért melegebb tőlünk délre?
Minél közelebb az Egyenlítőhöz, annál melegebb van átlagosan. Az évi középhőmérséklet Közép-Európában kb. 8 °C, az Egyenlítőnél kb. 27 °C.
Az számít, milyen szögben esik a fény
Világíts zseblámpával az asztalra először merőlegesen felülről, aztán ferdén. Ferdén ugyanaz a fény nagyobb felületre terül szét – a folt nagyobb, de halványabb. A napsugárzással ugyanez a helyzet: akkor melegít a legjobban, amikor a Nap közvetlenül a fejünk felett áll.
Hány sugár esik be?
Ha a sugarak merőlegesen esnek, ugyanakkora földdarabra több jut belőlük, mint ferde beesésnél. Ezért fordítják a napelemeket a Nap felé.
Most jöjjön a gömbölyű Föld
A Föld gömbölyű, ezért a sugarak mindenhol más szögben esnek. Tőlünk délre meredekebben, és ugyanakkora felületre több jut belőlük. Minél északabbra, annál ferdébben és annál kevesebb. A több beeső sugár pedig azt jelenti, hogy melegebb van.
Ezzel az évszakok mégsem magyarázhatók
A beesési szög megmagyarázza, miért melegebb délen. De miért váltakozik nálunk a nyár és a tél? Decemberben is, júniusban is ugyanolyan szögben esnek a sugarak. Vagy nem?
Mindenért a megdőlt földtengely felelős
Eddig rosszul rajzoltuk a földtengelyt – függőlegesen. Valójában nem merőleges a pályára, amelyen a Föld kering, hanem 23,4°-kal megdőlt. És mindig ugyanarra mutat, a Sarkcsillag felé.
Ezért váltakozik a nyár és a tél
Decemberben az északi félteke el van fordulva a Naptól, és a sugarak ferdén esnek hozzánk. Júniusban a Nap felé dől – a sugarak meredekebben esnek, és ugyanakkora földdarabra háromszor annyi jut belőlük. A déli féltekén ez fordítva van, ezért ott decemberben van nyár.
Ráadásul nyáron hosszabbak a nappalok
Amikor az északi félteke a Nap felé dől, a Föld minden fordulatánál tovább vagyunk a megvilágított oldalon. Közép-Európában a Nap júniusban kb. 16 órán át van fent az égen, decemberben csak kb. 8 órán át.
És mi a helyzet az Egyenlítőnél?
Ott a sugarak egész évben hasonlóan meredeken esnek, és a nappal mindig kb. 12 óra hosszú. Nyár és tél, ahogy mi ismerjük, ott nincs – esős és száraz évszak váltakozik.
Rejtély megoldva!
A nyarat és a telet nem a Naptól való távolság okozza, hanem a megdőlt földtengely. Nyáron a Nap meredekebben és tovább süt ránk, télen ferdén és rövid ideig.
A Föld július elején van a legtávolabb a Naptól – a mi nyarunk kellős közepén. Ha a távolságon múlna, júliusban lenne telünk.