Miért fúvódik fel a Nap vörös óriássá?
Miért fúvódik fel a Nap vörös óriássá?
Nagyjából 5 milliárd év múlva a Nap felfúvódni kezd. A végén elnyeli a Merkúrt és a Vénuszt, a pereme pedig majdnem a Föld pályájáig ér. Miért? A legjobban a zabkásafőzés példáján lehet elmagyarázni.
Mi hajtja a Napot
A Nap magjában több mint 15 millió fok van. A hidrogén ott héliummá alakul, és energiát szabadít fel – másodpercenként nagyjából 600 millió tonna hidrogén alakul át így. A Nap üzemanyaga nagyjából 10 milliárd évre elég, és most körülbelül a felénél tart.
Miért ugyanakkora ma
A gravitáció mindent a Napban a középpont felé húz, és össze akarja nyomni. Ellene belülről kifelé nyom a forró gáz. Amíg a mag mindig ugyanannyi energiát ad, a két erő egyensúlyban van, és a Nap ugyanakkora marad.
Elfogy a mag üzemanyaga
Nagyjából 5 milliárd év múlva a magban már csak hélium lesz, és az átalakulás megáll. Nélküle a mag nem tudja fenntartani a nyomást, a gravitáció összenyomja, az összenyomott mag pedig még jobban felforrósodik. Ez a mag körüli hidrogént is felhevíti, amely eddig túl hideg volt az átalakuláshoz – és az most sokkal gyorsabban alakul át, mint valaha a magban.
Miért fut ki a kása, a víz meg nem
A vízben a gőzbuborékok felérnek a felszínre, és a gőz eltávozik. A sűrű kásában viszont elakadnak. A kifelé törő gőz ezért egyre jobban felfújja a kását – míg át nem csordul a lábas peremén.
A Nap felfúvódik
A sűrű külső rétegek nem tudnak ennyi energiát elvezetni – ahogy a kása sem engedi ki a gőzt. Az egyensúly eltolódik, és a Nap nagyjából kétszázszorosára fúvódik fel, amíg az energia megint el nem tud távozni. A kásánál lejjebb veszed a lángot, a Napnak viszont nincs gombja.
Miért vörös
A felfújt Nap felszíne hatalmas, ezért a mai 5500 °C helyett nagyjából 3000 °C-ra hűl. A hűvösebb gáz vörösen izzik, mint a kihunyó parázs a tűzrakóhelyen. Mégis nagyjából 2000-szer erősebben fog világítani, mint ma, mert olyan nagy.
És a Föld?
A Merkúrt és a Vénuszt a vörös óriás elnyeli. Hogy a Földet is, azt egyelőre nem tudjuk biztosan – a Nap közben tömegének egy részét elveszíti, és a Föld kissé eltávolodik tőle. Lakható viszont már jóval előtte sem lesz: a Nap ugyanis folyamatosan egy kicsivel erősebben süt, és az óceánok nagyjából egymilliárd év múlva elpárolognak.
Mi lesz utána
A vörös óriás végül a világűrbe löki külső rétegeit, és azok színes planetáris ködöt alkotnak. Marad egy izzó mag, nagyjából akkora, mint a Föld – egy fehér törpe. Az már semmit sem alakít át, és évmilliárdokon át csak lassan hűl.
Tehát miért?
Mert a Nap belsejében több energia keletkezik, mint amennyi át tud jutni rajta. Ugyanazért, amiért a tűzhelyen kifut a zabkása.