Occam borotvája: az egyszerűbb magyarázat többnyire a helyesebb

Occam borotvája a logikus döntés egyik módja, amely azt mondja, hogy ha egy jelenségre két különböző magyarázatunk van, az egyszerűbbet kell előnyben részesítenünk.

A borotvát William Ockham angol filozófusról és teológusról nevezték el, aki a tizennegyedik században élt. William Ockham maga is többféleképpen megfogalmazta az elvet, de a legjobban az a megfogalmazás terjedt el, hogy „a létezőket nem szabad a szükségesnél jobban szaporítani”, amellyel John Punch ír filozófus állt elő.

Mit mond nekünk Occam borotvája

Képzeld el, hogy történt valami a településeden. Mondjuk valaki felgyújtott egy fatönköt a főtéren. A rendőrség a rá jellemző lendülettel nyomozni kezd, és néhány óra alatt elfogja a tettest. A bíróságon három tanú elmondja, hogy látták, ahogy a tettes felgyújtotta a tönköt. Egy gyerek le is filmezte, és kitette a TikTokra. A tettes felesége ráadásul megerősíti, hogy a kérdéses időben nem volt otthon, elment valahová. Az ügy egyértelműnek látszott.

A tettes, nevezzük mondjuk Jancsinak, azonban szokatlan érvvel védekezett – azt állította, hogy nem ő tette, hanem egy hasonmása, a klónja, akit a gonosz Pazuzu démon készített azzal a szándékkal, hogy leigázza az emberiséget, és a tönk felgyújtása a gonosz terv első szakasza.

– Bizonyítsd be, hogy nem így van! – mondta magabiztosan Jancsi.

Valószínűleg már sejted, hol a probléma. Bizonyítani, hogy nincs semmiféle hasonmás, és Pazuzu démon sem létezik, lehetetlen. Tisztán elméletileg megtörténhetett, hogy valahonnan tényleg előbukkant Pazuzu démon, és létrehozta Jancsi hasonmását, aki Budapesten, vagyis a te településeden felgyújtott egy tönköt, aztán megint eltűnt. Százszázalékosan kizárni ezt egyszerűen nem lehet. Hogyan döntsön hát a bíró?

A bíró ilyenkor alkalmazhatja Occam borotváját. Ez azt mondja, hogy ha két különböző magyarázatunk van, amelyek egyformán jól magyaráznak egy jelenséget, az egyszerűbb magyarázatot kell használnunk. Esetünkben sokkal egyszerűbb magyarázat, hogy Jancsi hazudik, és ő gyújtotta fel a tönköt, mint hogy a pokolból felkelt volna egy titokzatos démon.

Valójában nem is csak két különböző magyarázatunk van. Jancsi végtelen sok további magyarázattal is előállhat: a tönköt angyalok gyújtották fel, akik az összes tanút is elkábították; a tönk valójában nem égett le, csak csoportos hallucináció; vagy egyszerűen valaki megvesztegette az összes tanút, és meghamisította a videofelvételt, és így tovább. A legegyszerűbb magyarázat azonban az, hogy egyszerűen Jancsi gyújtotta fel.

Mit nem mond nekünk Occam borotvája

Occam borotvája viszont nem azt mondja, hogy jól döntöttünk! Tényleg megtörténhetett, hogy valaki megvesztegette az összes tanút, vagy hogy angyalok szálltak le az égből a földre. Mi ezt nem tudjuk. Occam borotvája csak azt tanácsolja, melyik magyarázatnak a legnagyobb a valószínűsége. Ha a bíró nem alkalmazná Occam borotváját, minden bűnöző ártatlan emberként távozna a bíróságról – mert mindegyikük kitalálhatná a saját történetét a saját Pazuzu démonával, amelyet gyakorlatilag nem lehet megcáfolni.

Occam borotváját ezért úgy is meghatározhatjuk, hogy mennyire nehéz megcáfolni egy jelenség magyarázatát. Ha egy jelenségre két magyarázatunk van, inkább azt választjuk, amelyiket könnyebb megcáfolni. Sokféleképpen megcáfolhatjuk, hogy Jancsi az igazi tettes. Például valaki láthatta őt a város másik felén. Vagy a város másik felén rögzíthették a kamerák. A helyszínen előkerülhetett egy benzineskanna valaki más ujjlenyomataival. És így tovább. Hogyan cáfolnánk meg, hogy Pazuzu démon leszállt a földre? Hát, azt nehezen. Mivel ezt gyakorlatilag lehetetlen megcáfolni, inkább azt a magyarázatot részesítjük előnyben, hogy Jancsi tette, mert azt sokkal könnyebb megcáfolni, és mégsem cáfolta meg senki.

Minél nehezebb egy magyarázatot megcáfolni, annál bonyolultabb magyarázat, és annál kevésbé valószínű.

Occam borotvája a tudományban

A borotvának természetesen nagy szerepe van a tudományban, ahol minden lépésnél alkalmaznunk kell. Például miért esnek le a dolgok a földre? Tulajdoníthatjuk ezt a gravitációnak, vagy mondhatjuk azt is, hogy amikor elejtesz egy tárgyat, azonnal odarepülnek a láthatatlan repülő törpék, és addig tologatják a tárgyat, amíg le nem ér a földre.

Ilyenkor alkalmazhatjuk Occam borotváját, és mondhatjuk, hogy az inkább a gravitáció lesz, mint a törpék.

Az egyszerűbb nem mindig a helyesebb

A testek mozgását két alapvető elmélet írja le: Newton mozgástörvényei és Albert Einstein relativitáselmélete. Míg Newton mozgástörvényeit a középiskolában tanulják, a relativitáselmélet sokkal-sokkal bonyolultabb. Occam borotvája szerint ilyenkor el kellene vetnünk Einstein relativitáselméletét, és tovább Newton törvényeit kellene követnünk.

Nem így van, egyetlen egyszerű okból. A két elmélet ugyanis nem magyarázza egyformán jól a természeti jelenségeket. A relativitáselmélet sokkal pontosabb leírást ad a mozgásról a világegyetemünkben. Minél jobban megközelíti egy tárgy sebessége a fény sebességét, annál pontatlanabbak Newton mozgástörvényei. A szokásos földi sebességekhez Newton törvényei teljesen elegendőek, de ha már a műholdak Föld körüli mozgását akarod kiszámítani, szükséged van a relativitáselméletre, amely ugyan nagyságrendekkel bonyolultabb, de sokkal pontosabb is. Ha például a GPS helymeghatározó rendszer csak Newton mozgástörvényeit használná, egy idő után a GPS-ed néhány kilométerrel arrébb mutatná a helyzetedet.

Ezért ilyenkor nem alkalmazható Occam borotvája, mert a relativitáselmélet ugyan bonyolultabb, de pontosabb is. Nem írják le tehát egyformán jól a jelenséget. Einstein elmélete sokkal jobban leírja. Ez olyan, mintha a csuklódon lévő órát hasonlítanád össze azzal az atomórával, amelyet a tudósok használnak. Persze hogy az atomóra sokkal bonyolultabb, de sokkal pontosabb is. Nem írják le tehát egyformán jól ugyanazt a jelenséget, ezért nem alkalmazhatjuk Occam borotváját.