Kinematika és dinamika

Fizikai mennyiségek és mértékegységek

Mi a fizikai mennyiség és a mértékegység, az SI-rendszer, a mikrótól a gigáig terjedő előtagok, a tíz hatványai és a mértékegységek átváltása, a km/h–m/s átváltással együtt. Számológéppel.

Skaláris és vektoriális mennyiségek

Miben különbözik a skalár a vektortól, hogyan adjuk össze a vektorokat, hogyan szorozzuk őket számmal, és hogyan bontjuk komponensekre a szinusz, a koszinusz és a Pitagorasz-tétel segítségével.

Mozgás és nyugalom

Miért viszonylagos a mozgás és a nyugalom, mi a vonatkoztatási rendszer, a tömegpont és a pálya, mi a különbség az út és az elmozdulás között, és hogyan csoportosítjuk a mozgásokat.

Sebesség

Mi a sebesség és hogyan számoljuk ki, az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség, miért nem lesz 50 az átlag, ha oda 60-nal, vissza 40-nel megyünk, és miért vektor a sebesség. Számológéppel.

Egyenes vonalú egyenletes mozgás

Mozgás állandó sebességgel egyenes mentén: az s = v·t és az s = s₀ + v·t képlet, miért egyenes az út grafikonja, és hogyan olvasható le a sebesség a meredekségből, az út pedig a sebesség grafikonjából.

Hogyan oldjuk meg a kinematikai és dinamikai feladatokat

Lépésről lépésre az eljárás fizikai feladatokhoz: az adatok felírása, a mértékegységek átváltása, a vázlat, az általános megoldás, a mértékegységek ellenőrzése, az eredmény becslése és a tipikus hibák.

Mozgásos szöveges feladatok

Hogyan oldjuk meg a mozgásos szöveges feladatokat: két autó egymással szemben, utolérés, vonat az alagútban, hajó a folyón lefelé és felfelé. Megoldás egyenlettel és a grafikonok metszéspontjával.

Gyorsulás

Mi a gyorsulás és miért mérjük m/s²-ben. Az a = Δv/Δt képlet, gyorsítás és fékezés, a gyorsulás a kanyarban egy körforgalmi példán, a túlterhelés a g többszöröseiben.

Egyenletesen gyorsuló mozgás

Állandó gyorsulású mozgás: a v = v₀ + at és s = v₀t + ½at² képlet a sebesség grafikonja alatti területből, az út grafikonja mint parabola és a v² = v₀² + 2as összefüggés.

Fékezés és fékút

Hol áll meg az autó: reakcióút, fékút és teljes megállási út. Miért jelent a kétszeres sebesség négyszeres fékutat. Számológép.

Szabadesés

Miért esik a kalapács és a toll a Holdon egyformán gyorsan. A szabadesés g gyorsulással, a sebesség és a magasság képlete, kút, ugrás a toronyból és számológép.

Mozgások összetétele

Hogyan tevődnek össze a mozgások: járás a mozgólépcsőn, az áramlat által sodort csónak a folyón és a ferde eső a haladó autóból. A mozgások függetlenségének elve és lépésről lépésre végigszámolt példák.

Egyenletes körmozgás

Hogyan írjuk le a körmozgást: periódusidő és frekvencia, szög radiánban, szögsebesség és a v = ωr összefüggés. Miért megy gyorsabban a körhinta széle, mint a közepe közelében lévő helyek.

Centripetális gyorsulás

Miért gyorsul a kör mentén haladó test akkor is, ha végig ugyanolyan gyorsan megy. Az a = v²/r = ω²r képlet, levezetése ábrából és példák kanyarral, a Földdel és a mosógéppel.

Erő

Mi az erő, mennyi egy newton, és hogyan adjuk össze és bontjuk fel az erőket. Az eredő, az erők egyensúlya, és miért nem lehet a lámpás drótkötelet egyenesre kifeszíteni.

Newton első törvénye

A tehetetlenség törvénye: miért áll, vagy halad egyenletesen egyenes vonalban az a test, amelyre nem hat eredő erő. Autóbusz, terítő az edények alól, biztonsági öv és inerciarendszer.

Newton második törvénye

A dinamika alaptörvénye, F = m · a: hogyan számoljuk ki a gyorsulást az erőből és a tömegből, és fordítva. A tömeg mint a tehetetlenség mértéke, a newton definíciója, és miért esik egyformán a nehéz és a könnyű test.

Newton harmadik törvénye

A hatás-ellenhatás törvénye: miért keletkeznek az erők mindig párban, két különböző testen. A ló és a szekér paradoxona, a járás, az úszás, a rakéta és a könyv az asztalon.

Nehézségi erő és súly

A különbség a tömeg és a súly között, a nehézségi erő és képlete, mit mutat a fürdőszobai mérleg, a tartóerő, és miért vagyunk nehezebbek a felfelé induló liftben.

Lendület és erőlökés

Mi a lendület, I = m · v, és mi az erőlökés, F · Δt. Miért csökkentik az ütközés erejét a légzsák, a tornaszőnyeg és a laza kéz, és hogyan írjuk fel Newton második törvényét a lendülettel.

A lendületmegmaradás törvénye

Miért nem változik egy zárt rendszer összlendülete. Levezetés Newton harmadik törvényéből, a puska hátrarúgása, korcsolyázók, vagonok ütközése és a rakéta.

Súrlódás

Tapadási és csúszási súrlódás, a súrlódási erő képlete és a súrlódási együtthatók táblázata. Miért nehezebb megmozdítani egy szekrényt, mire valók a kerekek, és honnan jön a lassulás fékezéskor.

Lejtő

Hogyan bontsuk fel a nehézségi erőt a lejtőn, mekkora a szánkó gyorsulása a dombon súrlódással és anélkül, és mikor marad egy test egy helyben. Megoldott feladat lépésről lépésre.

Centripetális erő

Mi tartja a testet körpályán, és mekkora erővel. Az F = mv²/r képlet, kő a madzagon, autó a kanyarban, a legnagyobb sebesség a felülettől függően és a túlemelt kanyarok.

Tehetetlenségi erők

Mi a tehetetlenségi és a centrifugális erő, miért érzi csak az, aki együtt utazik, és miért ad ugyanazt az eredményt a leírás kívülről és belülről. Vonat, lift és körhinta.

Megoldott kinematikai feladatok

Tizenhárom megoldott kinematikai feladat lépésről lépésre: út és elmozdulás, átlagsebesség, gyorsulás, fékút, szabadesés, körmozgás és grafikon leolvasása.

Megoldott dinamikai feladatok

Tizenhárom megoldott dinamikai feladat lépésről lépésre: erők összeadása, Newton törvényei, lift, lendület és ütközések, súrlódás, lejtő, kanyar és tehetetlenségi erő.