Binomiális eloszlás
Képzelj el egy tesztet öt kérdéssel. Minden kérdésnél négy válaszlehetőség van, és pontosan egy közülük a helyes. Egyáltalán nem tanultál a tesztre, ezért minden kérdésnél csak tippelsz. Mekkora a valószínűsége, hogy pontosan két kérdést találsz el? Pontosan erre való a binomiális eloszlás.
Egyetlen kérdéssel ez gyerekjáték lenne. A négy lehetőségből egy a helyes, tehát
Egy konkrét sorrend
Először egy konkrét sorrendre figyelünk. Tegyük fel, hogy az első két kérdést eltaláljuk, a maradék hármat pedig elrontjuk. Ezt így jelöljük: JJRRR (jó, jó, rossz, rossz, rossz).
A kérdések nem függnek egymástól – attól, hogy az elsőt eltaláltuk, a másodikon sem segít, sem nem árt. Összeszorozhatjuk tehát az egyes kérdések valószínűségeit:
Az ismétlődő tényezőket hatványokba vonjuk össze:
Hatványozzunk:
Ez azonban csak egy a lehetőségek közül. A két helyes válasz megjelenhet a JRJRR, RRRJJ és így tovább sorrendben is. Mindegyik ilyen sorrend valószínűsége ugyanannyi,
És hány ilyen sorrend létezik? Az öt kérdésből kiválasztjuk azt a kettőt, amelyik helyes lesz, és nem számít, milyen sorrendben választjuk ki őket. Ezek pontosan a kombinációk:
Tíz különböző sorrend van tehát, és mindegyik valószínűsége
Tippeléssel tehát nagyjából 26% valószínűséggel találsz el pontosan két kérdést. Csábító, hogy csak a
A képlet
Ugyanez az eljárás működik tetszőleges számú kérdésre és tetszőleges valószínűségre is. Általánosan minden kérdést próbálkozásnak, a helyes válaszokat sikernek nevezzük. A sikerek számát jelöljük X valószínűségi változóval, a binomiális eloszlás pedig ennek a változónak a valószínűség-eloszlása. Ha csak a képletet keresed, annak a valószínűségét, hogy n próbálkozásból pontosan k lesz sikeres, így számíthatod ki:
ahol p a siker valószínűsége egyetlen próbálkozásban. A pk hatvány a k sikernek felel meg, az (1 − p)n − k hatvány a maradék n − k kudarcnak, a binomiális együttható
A mi tesztünkben n = 5, k = 2 és
Ugyanaz jött ki, mint az előbb – a képlet tulajdonképpen az előző szakasz eljárásának rövidített leírása.
Vigyázat, a képlet csak bizonyos feltételek mellett használható. Négy dolognak kell teljesülnie:
- a próbálkozások n száma előre adott,
- a próbálkozások egymástól függetlenek,
- minden próbálkozásban ugyanaz a siker p valószínűsége,
- minden próbálkozásnak csak két kimenetele van: siker vagy kudarc.
A teszt tippelése mind a négy feltételt teljesíti. Ha azonban néhány kérdésre tudnád a választ, a siker valószínűsége kérdésenként eltérne, és a képlet már nem lenne érvényes.
Legalább
A gyakorlatban gyakran nem a „pontosan kettő” érdekel minket, hanem a „legalább egy”. Mekkora a valószínűsége, hogy tippeléssel legalább egy kérdést eltalálunk? Megoldhatnánk úgy, hogy kiszámítjuk P(X = 1), P(X = 2) egészen P(X = 5) értékét, és mindet összeadjuk. Gyorsabb út vezet a komplementer eseményen át. A „legalább egy helyes” ellentéte a „mind rossz”. Semmit sem eltalálni annyit tesz, mint ötször egymás után nem eltalálni:
Az eredményt kivonjuk 1-ből:
Legalább egy kérdést nagyjából 76% valószínűséggel találunk el. Ez biztatóan hangzik, de egyetlen helyes válasszal az ötből a tesztet nem írod meg.
Tegyük fel, hogy a teszt sikeres teljesítéséhez legalább három helyes válasz kell. A komplementer itt nem segítene, az is három tagból állna, ezért a három esetet közvetlenül összeadjuk. Először három helyes:
Négy helyes:
Végül mind az öt helyes:
Összeadjuk:
Tippeléssel nagyjából 10% valószínűséggel megyünk át a teszten. Érdemes tehát tanulni.
Ha ugyanezzel a képlettel kiszámítjuk
Most ellenőrizhetjük, nem számoltunk-e el valamit. Az összes számlálónak együtt 1024-et kell kiadnia, hiszen valamilyen számú helyes válasz biztosan bekövetkezik:
Stimmel. A grafikonról az is leolvasható, hogy leggyakrabban egy kérdést találunk el. Átlagosan
Fejezetek: Valószínűség, Komplementer esemény, Binomiális eloszlás, Feltételes valószínűség, A Hatoslottó nyerési valószínűsége, Az Eurojackpot nyerési valószínűsége