Statisztika alapjai
A statisztika olyan tudomány, amely valós adatokat igyekszik vizsgálni, és a valószínűségszámítás segítségével leírni őket.
Önálló szakasz a statisztikának
Ez egy régi, elavult cikk, a statisztikának már saját szakasza van, a bevezető cikke: A statisztika alapfogalmai.
Alapfogalmak
A statisztikában néhány alapfogalommal dolgozunk, ezeket itt leírjuk.
Először is a statisztikai sokaság, ami valamilyen vizsgálni kívánt adatok véges halmaza. Az adatok lehetnek általánosak, lényegében bármi lehet. Ha az átlagfizetést szeretnéd vizsgálni Magyarországon, a statisztikai sokaság Magyarország összes lakosának halmaza lesz. A statisztikai sokaság elemeinek számát a sokaság elemszámának nevezzük. Az általunk meghatározott statisztikai sokaság elemszáma tehát Magyarország lakosainak számával egyenlő.
Van továbbá a statisztikai egység fogalma, ami a statisztikai sokaság egy konkrét eleme. Esetünkben a statisztikai egység egy konkrét ember lenne.
Végül van a statisztikai ismérv, vagyis az, amit mérni szeretnénk. Példánkban a statisztikai ismérv éppen a fizetés lenne. A statisztikai ismérv lehet minőségi vagy mennyiségi. A mennyiségi (kvantitatív) ismérv olyan ismérv, amely számokkal kifejezhető (például éppen a fizetés, a magasság, a gyerekek száma, …), a minőségi ismérv pedig szavakkal kifejezhető (szín, igen/nem, foglalkozás, …).
Gyakoriságok
A gyakoriság lehet relatív vagy abszolút, és azt adja meg, hány olyan érték fordul elő a statisztikai sokaságban, amelyet az adott ismérv felvesz – vagy abszolút módon, vagy a sokaság elemeinek teljes számához viszonyítva.
Fontos, hogy a gyakoriság számításakor az ismérvet is alkalmaznunk kell, mert ha a statisztikai egység abszolút gyakoriságát akarnánk kiszámítani, szükségszerűen vagy nullát, vagy egyet kapnánk, hiszen a statisztikai sokaság halmaz, és a halmaz mint olyan nem engedi meg, hogy több egyforma elem legyen benne.
Tehát a z ismérvérték abszolút gyakorisága azt adja meg, hányszor fordul elő a z érték az S statisztikai sokaságban. Példa: vegyünk egy tíz tanulóból álló osztályt. Minden tanuló kapott a bizonyítványában valamilyen matematikajegyet egytől ötig. A jegyeket a következő táblázat tartalmazza:
Megjegyzés: ebben a példában a statisztikai sokaság az a tíz osztálytárs lenne, valahogy így
A táblázat első sorában az egyszerűség kedvéért a tanuló számazonosítója áll, az első sorban tehát a statisztikai egységek, vagyis a statisztikai sokaság elemei vannak. A második sorban az ismérv értékei vannak, vagyis a „matematika év végi jegye” érték az adott tanulónál.
A z = 3 ismérvérték (bizonyítványjegy) abszolút gyakorisága tehát kettő lenne, csak két tanuló kapott a bizonyítványában hármast (ezek a 3. és a 10. „tanuló”). A z = 5 ismérvérték abszolút gyakorisága három lenne (az 5., a 6. és a 9. „tanuló”).
A relatív gyakoriság azt adja meg, hogy a statisztikai sokaság ismérvértékeinek hány százaléka egyenlő a z értékkel. A z ismérvérték relatív gyakoriságát így számítjuk ki:
ahol za a z érték abszolút gyakorisága, |S| pedig a statisztikai sokaság elemszáma, vagyis az elemek száma. A hármas jegy relatív gyakorisága tehát:
A sokaságunk elemszáma tíz, mert tíz tanuló van az osztályban. A százalékos alakot százzal való szorzással kapjuk, tehát 20% adódna. Az ötös relatív gyakorisága
Számtani közép
A számtani közép, vagy gyakran csak átlag, a statisztikai sokaság összes értékének átlaga. Az érték szó itt az ismérv alkalmazása utáni értéket jelenti. Az átlagot úgy számítjuk ki, hogy összeadjuk az összes értéket, és elosztjuk a sokaságban lévő értékek számával. Nagyjából így:
A szumma segítségével is felírtam, hátha olvashatóbbnak találod. De az előző, törtes kifejezés is elég. Az x értékek a sokaságunk összes értékét jelölik.
Példa: vegyük az előző táblázat adatait, és számítsuk ki a tanulónkénti átlagos jegyet.
Osztályunkban az átlagos jegy 3,6. Amint látod, a számtani közép olyan értéket is adhat, amely tulajdonképpen egyáltalán nem érvényes – nem adhatsz 3,6-os jegyet.
A számtani közép akkor is rosszul használható, ha az adatok egy részének értéke alapvetően más, mint a többi adaté. Ha tehát van egy sokaságunk az 1, 3, 2, 5, 4, 2, 75 értékekkel, a számtani közép így jön ki:
Látjuk, hogy az eredmény távol van a sokaság minden értékétől. Többszöröse az első hat számnak, és többszörösen kisebb az utolsó értéknél. Ezt a problémát megoldhatja például a medián, lásd később. Legalább már tudod, miért nem éri el az emberek kétharmada az átlagfizetést – van egy kis csoport, amelynek jóval átlagon felüli fizetése növeli a számtani közepet.
Mértani közép
A mértani közepet hasonlóan számítjuk ki, mint a számtani közepet, csak az összeadás helyett szorzást, az osztás helyett pedig gyökvonást használunk. A mértani közepet tehát így számítjuk ki:
A mértani közép használható a növekedés mutatójaként. Tegyük fel például, hogy egy termék ára egy év alatt 10%-kal nőtt, a következő évben 15%-kal, a következő évben pedig 5%-kal. Az eredeti c ár tehát a három év után ennyi lett:
Ezeknek az együtthatóknak a mértani közepe:
Mit jelent ez? Azt, hogy ha az ár minden évben éppen az 1,0992419 számmal szorzódna (vagyis nagyjából 9,92%-kal nőne), akkor a végső ár ugyanennyi lenne:
Módusz és medián
Az ismérv módusza az az érték, amelynek a legnagyobb a gyakorisága, jelölése Mod(x). Ha visszatérünk a jegyes példához, a módusz a 4 és az 5, mert ezek fordulnak elő leggyakrabban – mindkettő abszolút gyakorisága 3.
A medián a középső érték, jelölése Med(x). Ha az értékeket sorba tudjuk rendezni egy monoton növekvő sorozatba
akkor a medián az az érték, amely ennek a sorozatnak a közepén áll. A középső érték attól függően különbözik, hogy a sorozatnak páratlan vagy páros számú eleme van. Ha páratlan, a medián az ezen a helyen álló elem
Ha a sorozatnak páros számú eleme van, akkor nincs olyan elem, amely pontosan középen állna (példa: az 1, 2, 3, 4 sorozatnak egyszerűen nincs középső eleme). Ezért a két középső érték átlagát vesszük (a 2 és a 3 átlagát). A képlet páros n esetén tehát:
Térjünk vissza a példához, amely a rosszul használható számtani közepet szemléltette. Az értékek sokasága az s=1, 3, 2, 5, 4, 2, 75 volt. A módusz kettő lenne, ez az egyetlen szám, amely ismétlődik. A medián kiszámításához sorba rendezzük a számokat:
A sorozatnak hét eleme van, a középső elem tehát a4, és ez egyenlő hárommal.