Mértani közép
Képzeld el, hogy új autót szeretnél venni, mondjuk egy Ford Mustangot. Régóta fáj rá a fogad, és minden évben felírod, mennyit drágult az előző évhez képest. Míg az első évben az autó tizenötmillió forintba került, már a második évben 25%-kal drágult, a következő évben 5%-kal, a negyedik évben 10%-kal, és most, az ötödik évben 20%-kal. Kiszámíthatjuk, mennyibe kerül most az autó, ha a százalékokat az ár többszöröseire váltjuk át, vagyis a „25%-os drágulást” úgy írjuk fel, hogy „az eredeti ár szorozva 1,25-del”. A Ford Mustang jelenlegi ára tehát
A Mustang ára öt év után 25 987 500 forint. És most feltehetnénk a kérdést: mekkora volt az autó átlagos éves drágulása? Az első évben az autó 1,25-szörösére drágult, a második évben 1,05-szörösére és így tovább. Mekkora volt az átlagos drágulás? Ha a szokásos számtani közepet használnánk, képtelen eredményt kapnánk. Az 1,25, 1,05, 1,1 és 1,2 értékek számtani közepe
lenne. Próbaképpen számoljuk ki most az autó árát, ha négy éven át egymás után 1,15-szörösére emelkedett volna az ára:
Másik szám jött ki! Ez azt jelenti, hogy az 1,15 (vagyis 15%) nem a helyes válasz, ez nem a helyes átlagos éves drágulás. A számtani közép tehát nem tudja megválaszolni ezt a kérdést. A mértani közepet kell használnunk.
Hogyan számoljuk ki a mértani közepet
Hány százalékkal drágult az autó ez alatt az öt év alatt? Úgy számoljuk ki, hogy összeszorozzuk az összes drágulási szorzót:
A Ford Mustang tehát négy év után 1,7325-szeresére drágult. És most tulajdonképpen azt kérdezzük: melyik az a szám, amelyet négyszer önmagával összeszorozva 1,7325-öt kapunk? Ez az 1,7325 negyedik gyöke. Próbáljuk ki:
Próbáljuk most meg az autó árát négyszer megszorozni ezzel a számmal:
Most már stimmel, a
A mértani közép képlete
Ha van n számunk, x1, x2, …, xn, akkor a G mértani közepet így számoljuk ki:
Vagy ugyanezt ekvivalensen így is felírhatjuk:
Például az 1, 2, 3, 4, 5 számok mértani közepét így számolnánk ki:
Fejezetek: Átlag, Medián, Módusz, A jegyek átlaga, Mértani közép, Harmonikus közép