✖

Hogyan számoljuk ki a jegyek átlagát?

Hogyan számoljuk ki az iskolában kapott jegyeink átlagát? Először nézzük meg az egyszerű módot, amelynél minden jegynek ugyanakkora a súlya. Képzeld el, hogy öt dolgozatból ezeket a jegyeket kapod:

4,4,5,5,2

Az utolsó dolgozat szépen elrontotta az átlagot, igaz? Az átlag kiszámításához összeadjuk az összes jegyet:

4+4+5+5+2=20

Most ezt az eredményt elosztjuk a jegyek számával, vagyis öttel:

205=4

És ennyi az egész. Az átlagjegy pontosan 4. Előfordulhat, hogy nem jön ki pontos jegy. Ha például az utolsó dolgozatra jobban tanultunk volna, és közepest kaptunk volna, az összeg

4+4+5+5+3=21

az átlag pedig

215=4,2

lenne. A bizonyítványban viszont valószínűleg így is négyest kapnánk.

Súlyozott jegyek a témazáró dolgozatoknál

Néha egyes dolgozatok fontosabbak a többinél. Például a témazáró dolgozat kétszeres súlyú lehet. Hogyan számolnánk átlagjegyet, ha a szokásos dolgozatokból 4, 3, 2, 3 jegyeink lennének, a témazáróból pedig egy szép ötös? Ha a jegy kétszeres súlyú, az átlagjegyet a szokásos módon számoljuk, csak a kétszeres súlyú jegyet kétszer vesszük figyelembe. Kiszámítjuk tehát a jegyek összegét

4+3+2+3+5+5=22

És elosztjuk a jegyek számával, de a témazáró dolgozatot két jegynek vesszük. Van négy rendes jegyünk és „két” jegyünk a témazáróból. Az összeget tehát hattal osztjuk:

226=3,666…

Az átlagjegy 3,666, ami szép négyesnek látszik a bizonyítványban. Ha a témazáró dolgozat háromszoros súlyú lenne, az ötöst háromszor számolnánk:

4+3+2+3+5+5+5=27

Az osztásnál is három jegyként vennénk figyelembe, tehát ezzel osztanánk:

277≈3,86

Az átlagjegy kerekítés után 3,86 lenne.

Négyes mínusz?

Mi van, ha egy dolgozatra négyes mínuszt kapsz? Nos, nehéz megmondani, hogyan kell ezt számolni, a „mínusz” ebben az esetben nem éppen egzakt matematikai fogalom. Általában a „négyes mínusz” alatt „rosszabb négyest” értünk, amit számokra úgy fordíthatnánk le, mintha 3,5-ös jegyet kaptunk volna. Ha tehát az 5−, 4−, 4, 3, 5 jegyeket kaptuk, az átlagot így számoljuk ki:

4,5+3,5+4+3+5=20

és rendesen elosztjuk öttel, mert öt jeggyel dolgozunk:

205=4

Az átlagjegy 4. Ha a mínuszokon kívül felkiáltójeleket, pluszokat vagy nem tudom, mit még kapsz, az átváltási árfolyamról az iskolában kell érdeklődnöd 🙃.

Még súlyozottabb jegyek

Mi van, ha a jegyek súlyai még bonyolultabbak? Lehetnének például ezek a jegyek: 2, 3, 3, 1, 2, ahol az első jegy fél súlyú, a második harmad súlyú, a következő szokásos súlyú, a következő kétszeres, az utolsó pedig 2,5-szeres. Írjuk fel táblázatba, hogy áttekinthetőbb legyen:

súly: ½ ⅓ 1 2 2,5
jegy: 2 3 3 1 2

Az első sorban a súlyok vannak, a másodikban a jegyek. Az átlagjegy kiszámításához minden jegyet megszorzunk a súlyával. A szorzat eredményét a táblázat harmadik sorába írjuk:

súly: ½ ⅓ 1 2 2,5
jegy: 2 3 3 1 2
szorzat: 1 1 3 2 5

Most kiszámítjuk az összes szorzat összegét, vagyis összeadjuk a harmadik sort:

1+1+3+2+5=12

Most kiszámítjuk az összes súly összegét, vagyis összeadjuk a táblázat első sorát:

12+13+1+2+2,5=6,33333…

Most vesszük a súlyozott jegyek összegét, és elosztjuk a súlyok összegével:

126,33333…≈1,9

Az átlagjegy kerekítés után körülbelül 1,9.

Lásd még

Fejezetek: Átlag, Medián, Módusz, A jegyek átlaga, Mértani közép, Harmonikus közép