Hogyan számoljuk ki a jegyek átlagát?
Hogyan számoljuk ki az iskolában kapott jegyeink átlagát? Először nézzük meg az egyszerű módot, amelynél minden jegynek ugyanakkora a súlya. Képzeld el, hogy öt dolgozatból ezeket a jegyeket kapod:
Az utolsó dolgozat szépen elrontotta az átlagot, igaz? Az átlag kiszámításához összeadjuk az összes jegyet:
Most ezt az eredményt elosztjuk a jegyek számával, vagyis öttel:
És ennyi az egész. Az átlagjegy pontosan 4. Előfordulhat, hogy nem jön ki pontos jegy. Ha például az utolsó dolgozatra jobban tanultunk volna, és közepest kaptunk volna, az összeg
az átlag pedig
lenne. A bizonyítványban viszont valószínűleg így is négyest kapnánk.
Súlyozott jegyek a témazáró dolgozatoknál
Néha egyes dolgozatok fontosabbak a többinél. Például a témazáró dolgozat kétszeres súlyú lehet. Hogyan számolnánk átlagjegyet, ha a szokásos dolgozatokból 4, 3, 2, 3 jegyeink lennének, a témazáróból pedig egy szép ötös? Ha a jegy kétszeres súlyú, az átlagjegyet a szokásos módon számoljuk, csak a kétszeres súlyú jegyet kétszer vesszük figyelembe. Kiszámítjuk tehát a jegyek összegét
És elosztjuk a jegyek számával, de a témazáró dolgozatot két jegynek vesszük. Van négy rendes jegyünk és „két” jegyünk a témazáróból. Az összeget tehát hattal osztjuk:
Az átlagjegy 3,666, ami szép négyesnek látszik a bizonyítványban. Ha a témazáró dolgozat háromszoros súlyú lenne, az ötöst háromszor számolnánk:
Az osztásnál is három jegyként vennénk figyelembe, tehát ezzel osztanánk:
Az átlagjegy kerekítés után 3,86 lenne.
Négyes mínusz?
Mi van, ha egy dolgozatra négyes mínuszt kapsz? Nos, nehéz megmondani, hogyan kell ezt számolni, a „mínusz” ebben az esetben nem éppen egzakt matematikai fogalom. Általában a „négyes mínusz” alatt „rosszabb négyest” értünk, amit számokra úgy fordíthatnánk le, mintha 3,5-ös jegyet kaptunk volna. Ha tehát az 5−, 4−, 4, 3, 5 jegyeket kaptuk, az átlagot így számoljuk ki:
és rendesen elosztjuk öttel, mert öt jeggyel dolgozunk:
Az átlagjegy 4. Ha a mínuszokon kívül felkiáltójeleket, pluszokat vagy nem tudom, mit még kapsz, az átváltási árfolyamról az iskolában kell érdeklődnöd 🙃.
Még súlyozottabb jegyek
Mi van, ha a jegyek súlyai még bonyolultabbak? Lehetnének például ezek a jegyek: 2, 3, 3, 1, 2, ahol az első jegy fél súlyú, a második harmad súlyú, a következő szokásos súlyú, a következő kétszeres, az utolsó pedig 2,5-szeres. Írjuk fel táblázatba, hogy áttekinthetőbb legyen:
| súly: | ½ | ⅓ | 1 | 2 | 2,5 |
| jegy: | 2 | 3 | 3 | 1 | 2 |
Az első sorban a súlyok vannak, a másodikban a jegyek. Az átlagjegy kiszámításához minden jegyet megszorzunk a súlyával. A szorzat eredményét a táblázat harmadik sorába írjuk:
| súly: | ½ | ⅓ | 1 | 2 | 2,5 |
| jegy: | 2 | 3 | 3 | 1 | 2 |
| szorzat: | 1 | 1 | 3 | 2 | 5 |
Most kiszámítjuk az összes szorzat összegét, vagyis összeadjuk a harmadik sort:
Most kiszámítjuk az összes súly összegét, vagyis összeadjuk a táblázat első sorát:
Most vesszük a súlyozott jegyek összegét, és elosztjuk a súlyok összegével:
Az átlagjegy kerekítés után körülbelül 1,9.
Lásd még
Fejezetek: Átlag, Medián, Módusz, A jegyek átlaga, Mértani közép, Harmonikus közép