✖

Ellipszis

Az ellipszis kúpszelet. Az ellipszis alapvető tulajdonsága, hogy az ellipszis minden pontjára igaz: a síkban megadott két ponttól mért távolságainak összege ugyanannyi. Ezeket a pontokat fókuszpontoknak nevezzük.

Hogyan néz ki az ellipszis

Adott két pont – E és F –, az e ellipszis fókuszpontjai. Ekkor az e ellipszis minden X pontjára teljesülnie kell, hogy

|XE|+|XF|=k,

ahol k valamilyen állandó szám. Ez a szám tehát az ellipszis minden pontjára ugyanaz. Ha E = F, akkor kört kapunk, és az |XE|+|XF| összeg egyenlő a kör átmérőjével (vagyis |XE|-nek a kör sugarának kell lennie). Az ellipszis ábrája:

Ellipszis E és F fókuszponttal

A fókuszpontoktól mért távolságok azonos összege azt jelenti, hogy az |EK|+|FK| összegnek meg kell egyeznie az |EL|+|FL| összeggel, és ugyanígy az ellipszis minden más pontjára is.

Az ellipszis leírása és tulajdonságai

  • Az ellipszisnek két fókuszpontja van, jelöljük őket E-vel és F-fel.
  • Az ellipszisnek két főcsúcsa van, A és B, és két mellékcsúcsa, C és D.
  • Az ellipszis középpontja, az ábrán az S pont, az EF szakasz felezőpontjában, vagyis a fókuszpontok között van.
  • Azt az egyenest, amely a főcsúcsokon (és a fókuszpontokon is) áthalad, az ellipszis nagytengelyének nevezzük, a mellékcsúcsokon áthaladó egyenest pedig az ellipszis kistengelyének.
  • Azt a szakaszt, amely valamelyik főcsúcsot köti össze az ellipszis középpontjával, nagy féltengelynek nevezzük. Az ábrán ezek az AS és BS szakaszok.
  • Azt a szakaszt, amely valamelyik mellékcsúcsot köti össze az ellipszis középpontjával, kis féltengelynek nevezzük. Az ábrán ezek a CS és DS szakaszok.
  • A k állandó, amely az ellipszis egy pontját a fókuszpontokkal összekötő szakaszok hosszának összegével egyenlő, megegyezik az AB szakasz hosszával. Ez jól látszik, ha kiszámítjuk az összeget a B pontra. A B pontra az összeg így néz ki: |FB|+|EB|. Az EB szakasz majdnem az egész AB szakaszt lefedi, a megmaradó rész, az AE szakasz pedig ugyanolyan hosszú, mint az FB szakasz. Ezért |FB|+|EB| = |AB|.

Az ellipszis excentricitása

Az ellipszis másik fontos állandója az excentricitás, jelöljük e-vel, más szóval külpontosság. Az excentricitás a fókuszpontok középponttól mért távolsága, vagyis e = |ES| = |FS|. Hogyan számíthatjuk ki az excentricitást? Először megállapítjuk, mivel egyenlő az |ED| és az |FD| távolság.

Mivel egyenlő az |ED| távolság?

Tudjuk, hogy a k összeg egyenlő az |AB| hosszával. Az ábrán ráadásul látszik, hogy az ED és az FD szakasz egyforma hosszú, mert a CD egyenes az ellipszis tengelye. Mindkét szakasz hossza tehát az |AB| hosszának a fele, ami az ellipszis nagy féltengelyének hossza. Ha a nagy féltengely hosszát a-val, a kis féltengely hosszát pedig b-vel jelöljük, ezt az ábrát kapjuk:

Ellipszis a kiemelt excentricitással (zölddel)

Az excentricitást ezután a Pitagorasz-tétel segítségével fejezhetjük ki:

e=a2−b2

Minél jobban hasonlít az ellipszis a körre, vagyis minél kevésbé lapított, annál kisebb az excentricitása.

Az ellipszis egyenlete

Hogyan vezethetjük le az ellipszis egyenletét? Először egy szép ellipszisre van szükségünk, ezért olyat választunk, amelynek nagy- és kistengelye párhuzamos az x és az y tengellyel, a középpontja pedig a koordináta-rendszer origójában van, vagyis a koordinátái (0; 0). Egy ilyen ellipszis például így néz ki:

Ellipszis, amelynek középpontja a koordináta-rendszer origójában van

A kérdés az, hogyan fejezzük ki általánosan az X pontot, amelyet az ábrán kék szín jelöl. Az ellipszis definíciója szerint teljesülnie kell:

|EX|+|FX|=|AB|

Mivel az AB szakasz hossza az a nagy féltengely hosszának kétszerese, felírhatjuk:

|EX|+|FX|=2a

Ezután valahogyan ki kell fejeznünk az EX és az FX szakasz hosszát. Az FX szakasszal kezdjük. Berajzolunk az ábrába még két szakaszt, hogy derékszögű háromszög keletkezzen.

Ellipszis a kiemelt derékszögű háromszöggel

Az X pont koordinátái (x; y), ezért a PX szakasz hossza egyenlő az X pont y koordinátájával, vagyis |PX| = y. A PF hossza |e − x|. A Pitagorasz-tétel szerint tehát teljesül:

|FX|=|e−x|2+y2=(x−e)2+y2

Ahogyan az |FX|-et kifejeztük, ugyanúgy kifejezzük az |EX|-et is. A PX hossza ugyanaz lesz, megint y, a PE hossza pedig x + e. Kapjuk:

|EX|=(x+e)2+y2

Ezeket az új kifejezéseket behelyettesítjük az előző egyenletbe:

(x+e)2+y2+(x−e)2+y2=2a

Most egy nagy halom átalakítás következne, amelynek végén ezt a szép alakot kapnánk:

x2a2+y2b2=1

Ez az egyenlet azonban az origó középpontú ellipszisre vonatkozik. Hogy általánosabb egyenletet kapjunk, az egyenletbe be kell építenünk az ellipszis középpontjának koordinátáit is. Az (m; n) középpontú ellipszis egyenlete:

Ha a nagytengely párhuzamos az x tengellyel:

(x−m)2a2+(y−n)2b2=1

Ha a nagytengely párhuzamos az y tengellyel:

(x−m)2b2+(y−n)2a2=1

Példa: hogy elhidd, az egyenlet tényleg működik, próbáljuk meg behelyettesíteni az ábrán látható X pontot. Az ábrán a = 5, b = 4 és X(2,31; 3,55) (a pont koordinátái kerekítettek, ezért az eredményt is kerekítenünk kell). Az egyenlet bal oldalába behelyettesítve kapjuk:

2,31252+3,55242=5,336125+12,602516=0,213444+0,78765625≈1

Így az 1 = 1 egyenlőséget kaptuk.

Számológép

Add meg az ellipszis nagy és kis féltengelyének hosszát. Az ellipszis területe π · a · b. Az ellipszis kerületét pontos képlettel nem lehet kiszámítani, ezért a számológép Ramanujan közelítő képletét használja, amely a valóságtól csak kevéssé tér el.

Fejezetek: Kúpszeletek, Ellipszis, Hiperbola, Parabola, Befogótétel és magasságtétel