✖

Műveletek vektorokkal

A vektorokkal alapműveleteket végezhetünk, például összeadást vagy szorzást.

Vektorok összeadása

Ha két vektort szeretnénk összeadni, ábrázoljuk őket a koordináta-rendszer origójából, majd kiegészítjük paralelogrammává, és az origóból induló átló lesz az összegvektor. Természetesen egy szemléltető ábra is készen áll:

Két vektor összege: u+v

Analitikusan a vektorok összege a megfelelő koordináták összege. Ha tehát adott két vektor, u→(u1;u2) és v→(v1;v2), akkor az u→+v→ összeg

u→+v→=(u1+v1;u2+v2)

Az ábrán látható vektorok: u→(2;4) és v→(4;1). Az összeg így néz ki: u→+v→=(2+4;4+1)=(6;5). Ezek a koordináták a D pontnak felelnek meg.

Ha vektorokat vonsz ki, az ugyanaz, mintha az ellentett vektort adnád hozzá. Analitikusan:

u→−v→=(u1−v1;u2−v2)

Ha olyan vektorokat adunk össze, amelyek egy egyenesen fekszenek és egyirányúak, akkor az összegvektor csak megnyúlik. Ha ellentétes irányúak, akkor a hosszukat vonjuk ki egymásból. Az ábráról ez jobban látszik:

Egy egyenesen fekvő vektorok összege

A vektorok összeadása kommutatív és asszociatív. Létezik a 0→ vektor, amelyet nullvektornak nevezünk, és amelyre a számokhoz hasonlóan teljesül, hogy u→+0→=u→. Minden u→ vektorhoz létezik ellentett vektor, a −u→, amelyre teljesül, hogy u→+(−u→)=0→.

Vektor szorzása számmal

Ha a vektort megszorzod a k valós számmal, akkor mindkét koordinátáját egyszerűen megszorzod k-val. Geometriailag ez a vektor „megnyúlásában” vagy „összehúzódásában” jelenik meg, negatív k esetén pedig megfordulásában.

Az u vektor különböző többszörösei

Az ábráról látszik, hogy ha az u vektort megszorozzuk a k számmal, akkor:

  • Ha a k abszolút értéke kisebb egynél, akkor a vektor kisebb lesz.
  • Ha a k abszolút értéke nagyobb egynél, akkor a vektor nagyobb lesz.
  • Ha a k negatív, akkor a vektor iránya ellentétes lesz.

Vektorok lineáris kombinációja

A lineáris algebrában gyakran használjuk a vektorok lineáris kombinációját. Ha adottak az u→1,u→2,u→3,… vektorok, akkor ezeknek a vektoroknak a lineáris kombinációja

  • valamelyik u→n vektor k-szorosa,
  • tetszőleges két vagy több vektor összege,
  • az előzők kombinációja – összeadhatjuk tetszőleges u→n vektorok kn-szeresét.

Ha adottak az u→1,u→2,…,u→n vektorok, akkor a v→ vektor az u→n vektorok lineáris kombinációja, ha teljesül:

v→=c1⋅u→1+c2⋅u→2+…+cn⋅u→n;ci∈R

Vedd észre, hogy a ci együtthatók valós számok, így választhatjuk őket nullának is, és ekkor az egyik vektor teljesen kiesik. Példa: legyenek a vektorok u→1(1;3),u→2(0;4),u→3(7;2). Íme néhány lehetséges lineáris kombinációjuk:

(8;9)=1⋅(1;3)+1⋅(0;4)+1⋅(7;2)(22;17)=1⋅(1;3)+2(0;4)+3(7;2)(68;38)=−2(1;3)+6(0;4)+10(7;2)(−12;−432)=−12(1;3)−5(0;4)+0(7;2)

Fejezetek: Vektorok, Műveletek vektorokkal, Skaláris szorzat, Vektoriális szorzat