Műveletek vektorokkal
A vektorokkal alapműveleteket végezhetünk, például összeadást vagy szorzást.
Vektorok összeadása
Ha két vektort szeretnénk összeadni, ábrázoljuk őket a koordináta-rendszer origójából, majd kiegészítjük paralelogrammává, és az origóból induló átló lesz az összegvektor. Természetesen egy szemléltető ábra is készen áll:
Analitikusan a vektorok összege a megfelelő koordináták összege. Ha tehát adott két vektor,
Az ábrán látható vektorok:
Ha vektorokat vonsz ki, az ugyanaz, mintha az ellentett vektort adnád hozzá. Analitikusan:
Ha olyan vektorokat adunk össze, amelyek egy egyenesen fekszenek és egyirányúak, akkor az összegvektor csak megnyúlik. Ha ellentétes irányúak, akkor a hosszukat vonjuk ki egymásból. Az ábráról ez jobban látszik:
A vektorok összeadása kommutatív és asszociatív. Létezik a
Vektor szorzása számmal
Ha a vektort megszorzod a k valós számmal, akkor mindkét koordinátáját egyszerűen megszorzod k-val. Geometriailag ez a vektor „megnyúlásában” vagy „összehúzódásában” jelenik meg, negatív k esetén pedig megfordulásában.
Az ábráról látszik, hogy ha az u vektort megszorozzuk a k számmal, akkor:
- Ha a k abszolút értéke kisebb egynél, akkor a vektor kisebb lesz.
- Ha a k abszolút értéke nagyobb egynél, akkor a vektor nagyobb lesz.
- Ha a k negatív, akkor a vektor iránya ellentétes lesz.
Vektorok lineáris kombinációja
A lineáris algebrában gyakran használjuk a vektorok lineáris kombinációját. Ha adottak az
- valamelyik
vektor k-szorosa, - tetszőleges két vagy több vektor összege,
- az előzők kombinációja – összeadhatjuk tetszőleges
vektorok kn-szeresét.
Ha adottak az
Vedd észre, hogy a ci együtthatók valós számok, így választhatjuk őket nullának is, és ekkor az egyik vektor teljesen kiesik. Példa: legyenek a vektorok
Fejezetek: Vektorok, Műveletek vektorokkal, Skaláris szorzat, Vektoriális szorzat