✖

Kommutativitás

A kommutativitás (felcserélhetőség) az olyan műveletek tulajdonsága, mint például az összeadás. Észrevehetjük, hogy az összeadásnál nem számít a sorrend, tehát 3 + 5 ugyanannyi, mint 5 + 3. Bármelyik két valós számot adjuk össze, az a + b eredménye ugyanaz lesz, ha az összeadandókat felcseréljük: b + a. Ha egy művelet teljesíti ezt a feltételt, azt mondjuk rá, hogy kommutatív.

A szorzás is kommutatív művelet, hiszen 2 · 6 eredménye ugyanaz, mint 6 · 2, és ugyanez igaz bármely két a, b számra:

a⋅b=b⋅a

Nem kommutatív művelet például a kivonás, mert 7 − 4 nem ugyanaz, mint 4 − 7. Az első esetben 3 az eredmény, a másodikban −3. Másik példa az osztás, mert 2 / 5 nem ugyanaz, mint 5 / 2.

Figyelj azonban a műveletek további tulajdonságaira is, például a szorzás elsőbbségére. Ha adott az 1 + 2 · 3 kifejezés, nem mondhatjuk, hogy ez ugyanaz, mint 2 + 1 · 3, mert a szorzásnak elsőbbsége van az összeadással szemben. Segíthetünk magunknak zárójelekkel: az 1 + 2 · 3 kifejezés ugyanaz, mint 1 + (2 · 3). Ha az összeadás kommutativitását akarjuk alkalmazni, megtehetjük, de az egész zárójelet magunkkal kell vinnünk: az 1 + (2 · 3) kifejezés egyenlő a (2 · 3) + 1 kifejezéssel, ez pedig a (3 · 2) + 1 kifejezéssel, ha még a szorzás kommutativitását is alkalmazzuk.

Halmazműveletek és a kommutativitás

Nemcsak a számokkal végzett műveletek lehetnek kommutatívak, hanem például a halmazokkal végzett műveletek is. Az A és B halmaz metszete például kommutatív művelet. Két halmaz metszete „azok az elemek, amelyek mindkét halmazban megtalálhatók”, tehát

A∩B=B∩A

Teljesen ugyanígy működik az A és B halmaz uniója, amelynek eredménye azok az „elemek, amelyek legalább az egyik halmazban megtalálhatók”, vagyis:

A∪B=B∪A

Nem kommutatív például a halmazok különbsége.

Vektorok

Egy további kommutatív művelet a vektorműveletek között a vektorok összeadása – általánosságban is elmondható, hogy az összeadás többnyire kommutatív művelet. Ebben az esetben, ha adott két vektor, u→ és v→, akkor igaz, hogy

u→+v→=v→+u→

Grafikusan ezt a következő ábra szemlélteti:

Két vektor összege

Az u→+v→ összeget a „felső út” mutatja, amikor először a piros u→ vektort alkalmazzuk, és csak utána a kék v→ vektort. A v→+u→ összeget az „alsó út” mutatja: először a kék v→ vektor útján megyünk, azután a piros u→ vektoréin. Az eredmény mégis ugyanaz, a vektorok ugyanabban a pontban érnek véget.

Úgy is elképzelheted, mintha elindulnál valahonnan, és mennél ötven métert északra, majd húsz métert nyugatra. Ha előbb húsz métert mennél nyugatra, és azután ötven métert északra, ugyanarra a helyre érkeznél. Az ilyen séta tehát kommutatív.

Logika

A kommutatív műveletek közé tartoznak az „és” (konjunkció) és a „vagy” (diszjunkció) logikai műveletek is. Ez azt jelenti, hogy az „5 páratlan és prímszám” állítás ugyanolyan igazságértékű, mint az „5 prímszám és páratlan” állítás. Hasonlóan a diszjunkciónál: a „6 prímszám vagy páros” állítás ugyanolyan igazságértékű, mint a „6 páros vagy prímszám” állítás.

Az implikáció viszont nem kommutatív, vagyis a „ha nyerek az ötöslottón, akkor gazdag leszek” állítás nem ugyanaz, mint az „ha gazdag leszek, akkor nyerek az ötöslottón”.

Fejezetek: Kommutativitás, Asszociativitás, Disztributivitás