Számok normálalakja (számológép)
A normálalak (tudományos jelölés) akkor hasznos, ha a számokban különben könnyen elveszne az ember a sok nulla között. A Holdig vezető 384 400 000 méter helyett például azt írjuk, hogy 3,844 · 108 m, és rögtön látszik, hány nagyságrendről van szó.
Fordítva, a normálalakból vissza a közönséges számra: add meg a mantisszát és a kitevőt. A Föld és a Nap távolsága 1,496 · 108 km, vagyis 149 600 000 km.
A nagyon nagy számokat (1015-tól) és a nagyon kicsiket (10−6 alatt) a számológép akkor is hatvánnyal írja ki, mert a sok nullában senki sem igazodna el.
A számítás menete
A számot szorzat alakjában írjuk fel:
ahol a olyan szám, amelynek a tizedesvessző előtt egyetlen nem nulla számjegye áll, n pedig egész szám, a 10 hatványának kitevője. A nagy számok esetében n pozitív, a nullánál nagyobb, egynél kisebb számoknál pedig negatív.
A tizedesvesszőt addig toljuk, amíg előtte nem marad egyetlen nem nulla számjegy. Az n kitevő megmondja, hány helyet és melyik irányba toltuk el. A 384 400 000 számnál a tizedesvessző a végén van, és nyolc hellyel balra toljuk el:
Kis számnál a tizedesvessző jobbra megy, és a kitevő negatív: 0,00052 = 5,2 · 10−4. A kitevő egyébként az |x| tízes alapú logaritmusának egész része, ezért a számológép is ebből számolja.
Fejezetek: Másodfokú egyenlet, Elsőfokú egyenlet, Kétismeretlenes lineáris egyenletrendszer, Két pont távolsága, Szakasz felezőpontja, Két ponton átmenő egyenes egyenlete, Kerekítés, Számok normálalakja, Vegyes tört és tört átalakítása
