✖

Az érintő egyenlete

Az érintő olyan egyenes, amely egyetlen pontban érinti a függvény grafikonját, és ott ugyanolyan a meredeksége, mint a grafikonnak. A pont közelében olyan szorosan simul a grafikonhoz, hogy alig lehet megkülönböztetni tőle. Mutassuk meg ezt a parabolán, vagyis az f(x) = x2 függvény grafikonján:

Az f(x) = x^2 függvény grafikonja, a T pontbeli t érintője és egy szürke egyenes, amely szintén átmegy a T ponton, de elmetszi a grafikont

A piros t egyenes az érintő a T(1; 1) pontban. A szürke szaggatott egyenes ugyanazon a ponton megy át, de más a meredeksége, ezért elmetszi a grafikont, és kicsit odébb újra találkozik vele. Tehát nem érintő.

A feladat általában így néz ki: adott egy függvény és egy pont a grafikonján, és fel kell írnunk az érintő egyenletét ebben a pontban, vagyis az egyenes egyenletét y = mx + n alakban. Az egyenes egyenletéhez két dologra van szükségünk:

  • a pontra, amelyen az egyenes átmegy,
  • az m meredekségre, vagyis arra a számra, amely megmondja, mennyire dől az egyenes.

A pont adott. Rajta van a grafikonon, tehát ha az első koordinátája x0, a második koordinátája f(x0). A meredekség meghatározásában a derivált segít: a függvény deriváltja egy pontban éppen az érintő meredeksége az adott pontban. Már csak a pontból és a meredekségből kell felépíteni az egyenes egyenletét.

Adott ponton átmenő, adott meredekségű egyenes

Az az egyenes, amelynek meredeksége m, és átmegy az (x0; y0) ponton, a következő egyenlettel adható meg:

y−y0=m⋅(x−x0).

Ez rögtön ellenőrizhető: ha x helyére x0-t írunk, a jobb oldal nulla, tehát y = y0, és a pont rajta van az egyenesen. A zárójel előtti szám pedig a meredekség, mert a zárójel felbontása után az egyenes meredekség-tengelymetszetes alakját kapjuk, y = mx + n, az m-mel a megfelelő helyen.

Az érintőnél az érintési pont második koordinátájának y0 = f(x0)-t, a meredekségnek pedig a deriváltat, m = f'(x0)-t írjuk be.

Képlet

Ha csak a képletre van szükséged, akkor az f függvény grafikonjának érintőjét az (x0; f(x0)) pontban így írhatod fel:

y−f(x0)=f′(x0)⋅(x−x0),

ahol x0 az érintési pont első koordinátája, f'(x0) pedig az f függvény deriváltja ebben a pontban. A képlet azt feltételezi, hogy a derivált az x0 pontban létezik, különben az érintőt ilyen módon nem tudjuk felírni.

Az egész eljárás tehát három lépésből áll:

  1. kiszámítjuk f(x0)-t,
  2. deriváljuk a függvényt, és kiszámítjuk f'(x0)-t,
  3. mindkét számot behelyettesítjük a képletbe, és rendezzük.

Példa

Felírjuk az f(x) = x2 függvény grafikonjának érintőjét az x0 = 1 pontban, vagyis azt a piros érintőt a cikk elején látható ábráról.

Kezdjük a függvény értékével az x0 pontban:

f(1)=12=1

Az érintési pont tehát az (1; 1). Ezután jön a derivált, a deriválási képletek szerint (x2)' = 2x:

f′(x)=2x

A deriváltba beírjuk az x0 = 1 értéket:

f′(1)=2⋅1=2

Az érintő meredeksége kettő. Mindkét számot behelyettesítjük a képletbe:

y−1=2⋅(x−1)

Felbontjuk a zárójelet:

y−1=2x−2

Már csak az y-t kell kifejezni, ezért az egyest átvisszük a jobb oldalra:

y=2x−1

Az x2 függvény grafikonjának érintője az (1; 1) pontban az y = 2x − 1 egyenletű egyenes. Ellenőrzés, hogy az érintő valóban átmegy az érintési ponton: 2 · 1 − 1 = 1. Stimmel.

Gyakori hiba, hogy az x0-t az eredeti függvénybe is behelyettesítjük, ott is, ahol a deriváltnak kellene állnia, és ezt írjuk: y − 1 = 1 · (x − 1). Az eredmény ugyan egy olyan egyenes, amely átmegy a ponton, de rossz a meredeksége, ezért elmetszi a grafikont. Éppen ez a bevezető ábrán látható szürke szaggatott y = x egyenes.

Egyenessel párhuzamos érintő

Néha azonban az érintési pontot nem adják meg, és magunknak kell kinyomoznunk. A tipikus feladat így szól: határozzuk meg az

f(x)=x2−4x+5

függvény grafikonjának azt az érintőjét, amely párhuzamos az y = 2x − 7 egyenessel.

Maga az y = 2x − 7 egyenes nem érintő, a parabolával még egyetlen közös pontja sincs. Ha a két egyenletet egyenlővé tesszük, az x2 − 6x + 12 = 0 egyenletet kapjuk, és ennek a másodfokú egyenletnek nincs megoldása, mert a diszkrimináns 36 − 48 = −12. Az egyenest ezért annyira kell eltolni, hogy éppen csak érintse a parabolát.

A párhuzamos egyeneseknek egyenlő a meredekségük, ezért a keresett érintő meredeksége kettő, ugyanúgy, mint az y = 2x − 7 egyenesé. Olyan pontot keresünk tehát, amelyben a derivált kettővel egyenlő. Deriválunk:

f′(x)=2x−4

A deriváltat kettővel tesszük egyenlővé, és megoldjuk az elsőfokú egyenletet:

2x−4=2/+42x=6/:2x=3

Az érintési pont első koordinátája x0 = 3. A másodikat a függvényből kapjuk:

f(3)=32−4⋅3+5=9−12+5=2

Megvan az érintési pont, T(3; 2), és a meredekség is kettő, ezért felírhatjuk:

y−2=2⋅(x−3)

A zárójel felbontása és a kettes jobb oldalra vitele után ez jön ki:

y=2x−4

A keresett érintő egyenlete y = 2x − 4. Az ábrán a parabolát feketével, a megadott p egyenest kékkel, a t érintőt pirossal, az érintési pontot, T-t pedig narancssárgával látod.

Az f(x) = x^2 - 4x + 5 parabola, a p: y = 2x - 7 egyenes és a vele párhuzamos t: y = 2x - 4 érintő a T érintési ponttal

Ha a megadott egyenes meredeksége más lenne, az eljárás pontosan ugyanez volna, csak a deriváltat egy másik számmal tennénk egyenlővé. A parabolánál mindig pontosan egy érintési pont jön ki, bonyolultabb függvényeknél több is lehet, de akár egy sem.

Normális

A normális az az egyenes, amely átmegy az érintési ponton, és merőleges az érintőre. Ha az érintő meredeksége m, akkor a rá merőleges egyenes meredeksége −1m. A normális egyenlete tehát

y−f(x0)=−1f′(x0)⋅(x−x0).

A képletet csak akkor használhatjuk, ha f'(x0) ≠ 0. Ha a derivált nulla, az érintő vízszintes, a normális pedig az x = x0 egyenletű függőleges egyenes.

Térjünk vissza az első példához, és számítsuk ki hozzá a normálist is, vagyis az x2 függvényét az (1; 1) pontban. Az érintő meredeksége kettő volt, a normális meredeksége ezért −12. Behelyettesítünk:

y−1=−12⋅(x−1)

Felbontjuk a zárójelet:

y−1=−12x+12

Az egyest átvisszük a jobb oldalra, és összeadjuk a törteket:

y=−12x+32

Az x2 függvény grafikonjának normálisa az (1; 1) pontban tehát az y=−12x+32 egyenletű egyenes.