Másodfokú egyenletek
A másodfokú egyenlet olyan egyenlet, amelyben egy ismeretlen szerepel, és az másodikra van emelve. Ha az egyenletben az ismeretlen a másodiknál magasabb hatványon szerepel, akkor már nem másodfokú egyenletről van szó.
A másodfokú egyenlet leírása
A másodfokú egyenlet alapalakja a következő:
Az a, b, c valós számok, és az a nem lehet nulla. További elnevezések:
- az ax2 a másodfokú tag,
- a bx az elsőfokú tag,
- a c a konstans tag.
Minden másodfokú egyenletet alapalakra hozhatunk ekvivalens átalakításokkal vagy más átalakításokkal. Másodfokú egyenlet például ez:
Nehezebb kérdés, hogy másodfokú egyenlet-e ez is:
Sehol sem látszik x2, és a jobb oldalon nem nulla áll. A jobb oldallal könnyen elbánunk: kivonunk belőle hetet, és az alak ez lesz:
Még mindig nincs benne x2. Felbontjuk a zárójeleket, és ezt kapjuk:
Most már van benne x2. Összevonás után végre megkapjuk a másodfokú egyenlet alapalakját:
Mi a helyzet a következő példával, másodfokú egyenlet-e? Át lehet alakítani alapalakra?
A válasz az, hogy nem. Ha ugyanis az egész egyenletet megszorozzuk az x változóval, hogy megszabaduljunk a tört nevezőjében álló változótól, ezt kapjuk:
Most már van benne x3, ami másodfokú egyenletben nem lehet.
Léteznek speciális típusú másodfokú egyenletek attól függően, hogy milyen értékű az a, a b és a c együttható.
Az együtthatók értéke
A következő fejezetekhez kulcsfontosságú, hogy az a, b és c együtthatókat helyesen meg tudd határozni. Kezdjük egy egyszerű példával. Határozd meg az együtthatókat a 3x2 + 4x + 7 = 0 egyenletben. Ez egyszerű: a = 3, b = 4 és c = 7.
Mi a helyzet például a 3x2 − x + 2 = 0 egyenlettel? Az a és a c értéke egyértelmű, a = 3 és c = 2, de mi lesz a b-vel? Hiba lenne azt írni, hogy b = 1. Képzeld el, hogy az x előtt egy egyes áll, így: 3x2 − 1x + 2 = 0. Most már jobban látszik, hogy b = −1.
Egy másik érdekes példa: x2 − 3 = 0. Itt megint a b együtthatóval lehet gond, a többi nyilvánvaló: a = 1 és c = −3. Mennyi a b együttható értéke? Az elsőfokú tag ebben az egyenletben egyáltalán nem szerepel, ez ugyanaz, mintha az egyenletet x2 + 0x − 3 = 0 alakban írtuk volna fel. Tehát b = 0.
Egy bonyolultabb példa:
Ebben az egyenletben két csapda is van. Nincs benne konstans tag, tehát c = 0. A másodfokú tag egyértelmű, tehát a = 5. De mi a helyzet azzal az átkozott b-vel? Az egyenletet még egy kicsit átalakíthatjuk: két tagból kiemeljük az x változót így:
A b együttható megint az, ami az x változó „előtt” áll, tehát a teljes zárójel a b = (3 + π) együttható. Egy hasonló egyenlet:
Az első két együttható nyilvánvaló: a = −1 és b = 4. Mi a konstans tag? Az a többi kifejezés, amelyben nincs x. Tehát
És mik az együtthatók ebben az egyenletben? (x + 1)(x + 2) = −2x. Először az egyenletet alapalakra kell hoznunk. Felbontjuk a zárójeleket, és ezt kapjuk:
végül az egyenlethez hozzáadunk 2x-et, hogy a jobb oldalon nullát kapjunk:
Az értékek már nyilvánvalóak: a = 1, b = 5, c = 2.
Tiszta másodfokú egyenlet
Ha b = 0, akkor tiszta másodfokú egyenletről van szó, amelyet hasonlóan oldunk meg, mint az elsőfokú egyenletet. Ennek az egyenletnek tehát az alapalakja:
Mivel b = 0, az elsőfokú bx tag teljesen kiesik az egyenletből, hiszen 0x = 0. Az egyenletet úgy oldjuk meg, hogy először kivonjuk a konstans tagot, vagyis az egyenletből kivonjuk a c értékét. Így ezt kapjuk:
Ezután az egyenletet elosztjuk az a számmal. Ezt az alakot kapjuk:
Végül az egész egyenletből gyököt vonunk. Közben teljesülnie kell annak, hogy a jobb oldali tört nem lehet negatív, mert negatív számból nem lehet gyököt vonni. Ezt az eredményt kapjuk:
Figyeld meg, hogy két eredményt kapunk, egy pozitívat és egy negatívat. Ez egy példán jobban látszik. Oldjuk meg az egyenletet:
Az eljárás szerint először kivonjuk a c tagot. Vigyázz, a c tag ebben az esetben negatív, tehát negatív számot vonunk ki, vagyis pozitívat adunk hozzá. Az egész egyenlethez tehát hozzáadunk +8-at (a cél az, hogy a nyolcas a jobb oldalra kerüljön). Ezt az alakot kapjuk:
Ezután az eljárás szerint elosztjuk az egyenletet az a számmal, ami a kettő. Osztás után ezt kapjuk:
Most gyököt vonunk.
Miért szerepel ott a mínusz kettő is? Mert mínusz kettő szorozva mínusz kettővel négy. Megnézhetjük a grafikus megoldást is: látjuk, hogy a 2x2 − 8 függvény grafikonja pontosan az x1 = −2 és x2 = 2 pontban metszi az x tengelyt.
Oldd meg az egyenletet:
Az egyenlethez hozzáadunk ötöt:
Elosztjuk nyolcvannal:
Egyszerűsítjük a törtet:
Gyököt vonunk:
Konstans tag nélküli másodfokú egyenlet
A másodfokú egyenlet másik különleges esete az, amikor a c konstans tag nulla. Az egyenlet alapalakja:
Ezt a típusú egyenletet az ismeretlen kiemelésével oldjuk meg:
Itt már elég világosan látszik az eredmény. Ismét két gyöke lesz az egyenletnek, de az egyik mindig nulla. A bal oldalt ugyanis két kifejezés szorzataként kaptuk meg: az x és az (ax + b) zárójel szorzataként. Mikor nulla ez a szorzat? Ha legalább az egyik kifejezés nulla. A bal oldal tehát két esetben nulla:
Az egyenlet első megoldása így már megvan, ez a nulla. A másikat megkapjuk, ha megoldjuk az ax + b = 0 elsőfokú egyenletet. Az elsőfokú egyenletekről szóló cikkből tudjuk, hogy ennek az egyenletnek pontosan egy megoldása van, amely egyenlő:
Fel is írhatjuk tehát az ax2 + bx = 0 másodfokú egyenlet megoldását:
Példa:
Kiemeljük az x-et:
Az első megoldás x = 0. A másodikat a 6x + 3 = 0 elsőfokú egyenlet megoldásával kapjuk:
Felírjuk az eredményt:
Ismét megnézhetjük a függvény grafikonját, amely pontosan ezekben a pontokban metszi az x tengelyt:
További megoldási módszerek
Ezek a másodfokú egyenletek speciális típusainak alapvető megoldási módszerei voltak. Az általános másodfokú egyenletet a diszkrimináns segítségével oldjuk meg. A további egyenlettípusok közé tartozik a paraméteres másodfokú egyenlet is.
Számológép
Add meg az általános ax2 + bx + c = 0 egyenlet a, b és c együtthatóit, a számológép kiszámítja a diszkriminánst és a gyököket. Önállóan is megtalálod a másodfokú egyenlet számológépét.
Fejezetek: Másodfokú egyenletek, Diszkrimináns, Paraméteres, A komplex számok halmazán