✖

Centripetális gyorsulás

Az autó áthalad a körforgalmon, és a sebességmérő mutatója meg sem rezdül. A sofőr nem gyorsít és nem is fékez, az autónak mégis van gyorsulása. A gyorsulás ugyanis nem azt méri, hogyan változik a szám a sebességmérőn, hanem azt, hogyan változik a sebesség egész nyila. Az pedig a kanyarban elfordul. Egyenletes körmozgásnál a gyorsulás mindig a kör közepe felé mutat, és innen kapta a nevét: centripetális gyorsulás.

Ha csak a képletet keresed: a v sebességgel r sugarú körön keringő test centripetális gyorsulása

acp=v2r=ω2⋅r,

ahol ω a szögsebesség. Hogy merre mutat ez a gyorsulás, és honnan származik a képlet, azt ábrákon mutatjuk meg.

A sebesség nyila folyton elfordul

A gyorsulás megmondja, hogyan változik a sebesség egységnyi idő alatt. A sebesség viszont vektor, nyíl, és kétféleképpen változhat: megnyúlhat vagy megrövidülhet, vagy elfordulhat. Egyenes menti haladásnál a nyíl csak nyúlik és rövidül, ami a megindulásnak és a fékezésnek felel meg. A körön éppen fordítva van. A nyíl hossza nem változik, mert a test végig ugyanolyan gyorsan megy, viszont a nyíl a kör érintője mentén mutat, és így az ív minden kis darabján egy kicsit elfordul. Maga a nyíl elfordulása is a sebesség megváltozása, tehát gyorsulás.

Gyakori tévedés azt állítani, hogy az egyenletes körmozgásnál nincs gyorsulás, mert a sebesség ugyanaz marad. Csak a nagysága ugyanaz. Ha a gyorsulás nulla volna, a sebesség nyila egyáltalán nem változhatna, sem a hossza, sem az iránya, és a test egyenesen menne. Gyorsulás nélkül kanyarodni nem lehet.

Az animáció egy pontot mutat, amely állandó sebességgel kering a körön. A piros sebességnyíl vele együtt fordul, a zöld gyorsulásnyíl pedig minden pillanatban a közép felé mutat.

A pont állandó sebességgel kering a körön. A piros sebességnyíl az érintő mentén mutat, a zöld gyorsulásnyíl végig a közép felé

A zöld nyíl mindig merőleges a pirosra. A gyorsulásnak ezért nincs sem a haladás irányába, sem az ellenkező irányba mutató összetevője, és így a sebesség nagysága nem változik. A gyorsulás teljes egészében a nyíl elforgatására megy el. Hogy miért éppen a közép felé mutat, és mekkora, az ábráról kiderül.

Mekkora a centripetális gyorsulás

Figyeljük a pontot csak egy rövid Δt ideig. Ezalatt az A helyről a B helyre mozdul el, és megteszi a következő utat:

Δs=v⋅Δt.

Az ábrán ez a mozgásdarab kétszer szerepel. Balra a helyzetek kék háromszögét látod: a kör középpontja, valamint az A és a B pont. Két oldala egy-egy r sugár, a harmadik az AB szakasz. Rövid idő alatt az ív majdnem egyenes, így az AB szakasz hossza gyakorlatilag Δs. Jobbra a sebességek zöld háromszöge látható: a két sebességnyíl egy pontból felmérve és a különbségük, a Δv→, amely a v→1 hegyétől a v→2 hegyéig vezet. Mindkét sebességnyíl v hosszú.

Balra kék háromszög két r sugárból és a Δs szakaszból az A és a B pont között, bennük piros sebességnyilak. Jobbra ugyanezek a nyilak egy pontból és a zöld Δv⃗ különbség. Mindkét háromszögnek a csúcsánál φ a szöge

Az olvashatóság kedvéért a szög nagyra van rajzolva, te viszont képzeld el egész kicsinek. Az a lényeges, hogy mindkét háromszögnek ugyanaz a φ szöge van a csúcsánál. A sebesség nyila ugyanis mindig merőleges a sugárra, így amikor a sugár φ szöggel elfordul, a sebesség nyila is ugyanennyivel fordul el. A sugár és a nyíl úgy kapcsolódik, mint az L betű két szára: ha az egyik szárat elfordítod, az egész betű elfordul. Mindkét háromszög egyenlő szárú, a szárak közötti szög ugyanakkora. Ezért az alakjuk egyforma, csak a méretük különbözik: hasonlók. Hasonló háromszögekben az alap és a szár aránya megegyezik:

Δvv=Δsr

Szavakban: a zöld nyíl annyiszor rövidebb a sebesség nyilánál, ahányszor az AB szakasz rövidebb a sugárnál. A Δs helyére behelyettesítjük a v · Δt kifejezést, és átalakítjuk az egyenletet:

Δvv=v⋅Δtr/⋅vΔv=v2⋅Δtr/:ΔtΔvΔt=v2r

A bal oldalon az egységnyi idő alatti sebességváltozás áll, vagyis a gyorsulás:

acp=v2r

Egy kicsit csaltunk, mert az AB szakasz egy hajszállal rövidebb az ívnél. Minél rövidebb ideig figyeljük azonban, annál jobban egybeesik a szakasz az ívvel, és a pillanatnyi gyorsulásnál olyan rövid időt veszünk, hogy a különbséget nem lehet észrevenni. A képlet ezért pontosan érvényes.

Az ábra az irányt is elárulja. A zöld Δv→ nyíl lefelé mutat, ugyanúgy, mint az AB szakasz felezőpontját a kör középpontjával összekötő egyenes. Kis szögnél majdnem merőleges mindkét sebességnyílra, az érintőre pedig a sugár merőleges. A sebességváltozás, és vele a gyorsulás, így a közép felé mutat.

A mértékegységek is egyeznek:

(m/s)2m=m2/s2m=m/s2

A képlet ráadásul értelmesen viselkedik. Minél gyorsabban megy a test, annál hosszabb a sebesség nyila, és annál gyorsabban fordul el. Mindkettő növeli a gyorsulást, ezért áll a képletben a sebesség négyzete. A sugár növekedésével a kör egyre jobban kiegyenesedik, és a gyorsulás csökken. Óriási sugárnál a körnek egy darabja majdnem egyenes, a gyorsulás majdnem nulla, éppen úgy, ahogy az állandó sebességű egyenes menetnél lennie kell.

A képlet második alakját akkor kapjuk, ha a sebességet a v = ω · r kifejezéssel helyettesítjük:

acp=(ω⋅r)2r=ω2⋅r2r=ω2⋅r

Itt könnyű megbotlani. Az első alakban a sugár a nevezőben áll, a másodikban a számlálóban. Nő a gyorsulás a sugárral, vagy csökken? Mindkettő igaz, csak mindig valami más marad változatlan. Azonos sebességnél a szélesebb kanyar enyhébb, a gyorsulás kisebb. Azonos szögsebességnél, például a körhintán, a szélső lónak nagyobb a sebessége, és ezzel nagyobb a gyorsulása is, mint a középhez közeli lónak.

Negyed körforgalom

Térjünk vissza a körforgalomhoz. Az autó 54 km/h, vagyis 15 m/s sebességgel megy rajta, és a körforgalom negyedét 3 s alatt teszi meg. A negyed elején és végén vett sebességnyilakból kijön az átlagos gyorsulás, nagyjából 7,1 m/s2 a közép felé. Mekkora azonban a gyorsulás minden pillanatban?

Szükségünk van a sugárra. 3 s alatt az autó 15 m/s · 3 s = 45 m utat tesz meg, és ez a kör kerületének negyede:

2π⋅r4=45m/⋅2πr=90mπ≈28,6m

Most jöhet a képlet. A sugarat törtként hagyjuk, hogy a részeredményt ne kelljen kerekíteni, a törttel való osztás pedig a reciprokával való szorzás:

acp=v2r=(15m/s)2⋅π90m=225π90m/s2≈7,85m/s2

A pillanatnyi gyorsulás 7,85 m/s2, több az átlagos 7,1 m/s2 értéknél. Ez nagyjából annyi, amennyit az autó száraz aszfalton teljes fékezéssel elér, tehát ilyen kicsi körforgalom 54 km/h sebességhez valóban éles. Hogyhogy különböznek a számok, ha a gyorsulás végig egyforma nagy? Az átlagos gyorsulás csak az első és az utolsó sebességnyílból és a különbségükből indul ki. Képzeld el a körforgalom negyedének összes sebességnyilát egy pontból kiindulva. A hegyeik egy 15 m/s sugarú kör negyedét írják le. A pillanatnyi gyorsulás azt adja meg, milyen gyorsan halad a hegy ezen az íven. Az átlagos gyorsulás csak az első és az utolsó hegyet összekötő egyenessel dolgozik, és ez rövidebb az ívnél. Ugyanígy különbözik az elmozdulás és az út: egyenes mentén mindig közelebb van.

A számokat ellenőrizhetjük. Az ív egy 15 m/s sugarú kör kerületének negyede, vagyis 14⋅2π⋅15m/s≈23,6m/s. A hegyeket összekötő szakasz a 15 m/s befogójú derékszögű háromszög átfogója, vagyis 21,2 m/s. Mindkettőt elosztjuk három másodperccel:

23,6m/s3s≈7,85m/s2,21,2m/s3s≈7,1m/s2

Az első szám a képletből adódó pillanatnyi gyorsulás, a második az átlagos. Minél rövidebb a körforgalomból vett szakasz, annál jobban fedi egymást az ív és a szakasz, és az átlagos gyorsulás annál jobban megközelíti a pillanatnyit.

Autó a kanyarban

Most ugyanazzal az 54 km/h sebességgel megy az autó egy szélesebb, 50 m sugarú kanyarban. Mekkora a gyorsulása? Felírjuk, amit tudunk, és a sebességet rögtön átváltjuk méter per másodpercre:

v=54km/h=15m/sr=50macp= ? (m/s2)

Behelyettesítünk a képletbe:

acp=(15m/s)250m=225m2/s250m=4,5m/s2

A körforgalomhoz képest a gyorsulás majdnem a fele, a szélesebb kanyar enyhébb. Vigyázz azonban a sebességgel, az a képletben négyzeten áll. Ha az autó ugyanebbe a kanyarba kétszer gyorsabban hajt be, a gyorsulása négyszer nagyobb, 18 m/s2, és ezt már egyetlen autó sem bírja az úton. Ezért fékezünk a kanyar előtt, és nem benne. A 4,5 m/s2 gyorsulás egyáltalán nem megvetendő, nagyjából olyan, mint egy határozott fékezés. Csak oldalra mutat.

A Föld a Nap körül

A Föld nagyjából 30 km/s, vagyis 3 · 104 m/s sebességgel kering a Nap körül, körülbelül 1,5 · 1011 m távolságban. A sebességet ellenőrizhetjük: egy keringés egy évig tart, nagyjából 3,16 · 107 s, így

v=2π⋅rT=2π⋅1,5⋅1011m3,16⋅107s≈30000m/s.

A Föld pályája nem pontosan kör, de nagyon közel áll hozzá, így behelyettesíthetünk a képletbe:

acp=(3⋅104m/s)21,5⋅1011m=9⋅1081,5⋅1011m/s2=6⋅10−3m/s2

Ez csupán 0,006 m/s2. A sebesség nyila minden másodpercben mindössze hat milliméter per másodperccel változik, a harminc kilométer per másodperces sebességhez képest semmivel. Egy másodperc alatt a Föld 30 km utat tesz meg, és közben az egyenestől mindössze 12⋅0,006m/s2⋅(1s)2=3mm távolságra tér el. Az évben viszont több mint harmincmillió másodperc van, így a sebesség nyila egy év alatt körbefordul, és a Föld pályája bezárul.

Miért centrifugálja ki a mosógép a ruhát

A 0,25 m sugarú mosógépdob 1200 ford/min fordulatszámú centrifugáláskor 40π rad/s szögsebességgel forog. Most jön jól a képlet második alakja:

acp=ω2⋅r=(40πrad/s)2⋅0,25m=400π2m/s2≈3950m/s2

A radián puszta szám, ezért a mértékegységekből méter per másodpercnégyzet marad. A gyorsulás több mint négyszázszor nagyobb a g nehézségi gyorsulásnál, vagyis több mint 400g. Aki ezt ellenőrizni szeretné a dob falának 31,4 m/s sebességéből és a v2r képletből, ugyanezt kapja.

A szögsebesség a képletben négyzeten áll. A mosógép, amely csak 800 ford/min fordulatszámmal centrifugál, egyharmaddal lassabban forog, a gyorsulása viszont kevesebb mint fele akkora: (23)2=49, vagyis nagyjából 1750 m/s2. Ezért veszed ki a lassú centrifugálásból érezhetően nedvesebb ruhát.

Mi következik ebből a ruhára? Hogy a vízcsepp a dobbal együtt keringjen, folyamatosan kanyarodnia kell, óriási gyorsulással. A zoknit a körpályán a dob fala tartja, a falon viszont lyukak vannak. A csepp, amelyik egy lyuk fölé kerül, már semmit sem talál, ami elfordítaná. Nem kanyarodik többé, hanem egyenesen halad tovább az érintő mentén, ki a dobból. A zokni bent marad, a víz kint van. Hogy pontosan mi kényszeríti a testeket kanyarodásra, az az erők kérdése. A kinematika megmondta, mekkora gyorsulás kell az ilyen kanyarodáshoz, és a mosógépnél ez valóban sok.

Ezzel leírtuk a mozgást, de az okát nem. Hogy miért indulnak el, fékeznek és kanyarodnak a testek, azt az erők magyarázzák, és ezekkel kezdődik a kategória második része, az Erő című cikk.