Binom egyenletek
A binom egyenlet algebrai egyenlet.
Definíció
A binom egyenlet általános alakja a következő:
ahol a, b tetszőleges valós vagy komplex számok. Feltesszük továbbá, hogy a, b ≠ 0, és hogy n pozitív természetes szám.
A binom egyenlet speciális esetei:
- n = 1: az egyenlet alakja ekkor ax + b = 0, és elsőfokú egyenletről van szó.
- n = 2: az egyenlet alakja ax2 + b = 0, és másodfokú egyenletről van szó.
Minden binom egyenletet normált alakra hozhatunk úgy, hogy az egyenletet elosztjuk az a számmal. Az egyenlet ekkor ilyen alakú lesz:
Helyettesítést is végezhetünk, és a b/a tört helyett írhatunk c-t. Tehát ha c = b/a, akkor az egyenlet alakja:
Hogyan oldjuk meg a binom egyenletet
Az egyenletet először normált alakra hozzuk, majd a c-t átvisszük a jobb oldalra, és így az egyenlet
alakú lesz. Ezután az egész egyenletből n-edik gyököt vonunk.
Ezt az egyenletet ezután a komplex számokból való gyökvonás képletével oldjuk meg. A képlet így néz ki:
ahol
és az egész képlet a k = 0, 1, …, n − 1 értékekre érvényes.
Példa: számítsuk ki az x3 − 4 = 0 egyenlet gyökeit. Normálás és gyökvonás után az egyenlet alakja:
Mivel a −c = 4 szám nem tartalmaz képzetes részt, az α szög nulla lesz, így kihagyhatjuk a képletből. A k-adik gyök alakja:
Most ezt a képletet kell alkalmaznunk a k = 0, 1, 2 értékekre. k = 0 esetén ezt kapjuk:
k = 1 esetén:
k = 2 esetén:
És ennyi, megvan a három gyök, az x0, az x1 és az x2.