Irracionális egyenletek
Az irracionális egyenlet olyan egyenlet, amelyben az ismeretlen gyökjel alatt rejtőzik. A név nem azt jelenti, hogy az egyenlet észszerűtlen, csak azt, hogy gyökök vannak benne, és azokból gyakran irracionális számok lesznek. Például ebben:
A gyöktől úgy szabadulunk meg, hogy az egész egyenletet négyzetre emeljük. A négyzetre emelés és a gyökvonás kioltja egymást, mert
Biztos, ami biztos, még ellenőrzünk: az eredményt külön behelyettesítjük az eredeti egyenlet bal oldalába (B), külön a jobb oldalába (J), és összehasonlítjuk őket.
Azt kaptuk, hogy B = J, stimmel. Ez a behelyettesítés túlzott alaposságnak tűnhet, az irracionális egyenleteknél azonban ugyanúgy a számolás része, mint maga a négyzetre emelés; nélküle nincs meg az eredmény. Az egész eljárás négy lépésből áll: kifejezzük a gyököt, négyzetre emeljük az egyenletet, megoldjuk, ami kijön, és végül ellenőrzünk.
Miért kötelező az ellenőrzés
A négyzetre emelés nem ekvivalens átalakítás. Két szám egyenlőségéből ugyan következik a négyzetük egyenlősége, fordítva viszont ez nem működik: 3 ≠ − 3, mégis 32 = (−3)2 = 9. A négyzetre emeléssel így olyan egyenlet is keletkezhet, amelynek több megoldása van, mint az eredetinek. Nézzük ezt az egyenletet:
Mindkét oldalt négyzetre emeljük, és mindent az egyik oldalra rendezünk:
Egy másodfokú egyenletet kaptunk. Szorzattá alakítható: (x − 2)(x + 1) = 0, a megoldásai tehát x = 2 és x = −1. Jöhet az ellenőrzés, először a kettessel:
A két oldal egyenlő, B = J, a kettő tehát megoldás. És a mínusz egy?
Bal oldalon egy jött ki, jobb oldalon mínusz egy, tehát B ≠ J. A mínusz egy nem megoldás, pedig a számolás becsületesen kiadta. Az egyenletnek egyetlen megoldása van, x = 2.
Honnan jött ez a hamis gyök? Ezt az ábra mutatja meg a legjobban. Az egyenlet bal oldala az
Szürke szaggatott vonallal az
Az ábra még valamit elárul: mindkét gyökfüggvény, a piros és a szürke is csak az x = −2 helyen kezdődik. A gyökjel alatt nem állhat negatív szám, ezért az egyenletnek csak x ≥ − 2 esetén van értelme. A hamis mínusz egy beleesik ebbe a tartományba, a feltétel tehát nem szűri ki. Csak az ellenőrzés hozza napvilágra.
Először fejezzük ki a gyököt
Lássuk a következő egyenletet:
Nagyon csábító, hogy rögtön négyzetre emeljük a bal oldalt a hármassal együtt. Az összeg négyzetét azonban nem tagonként számoljuk, (a + b)2 = a2 + 2ab + b2, ezért ez jönne ki:
és a gyök továbbra is ott lappangana az egyenletben, csak csúnyábban. Ezért a gyököt először kifejezzük, azaz az egyik oldalon egyedül hagyjuk, és csak utána emelünk négyzetre:
A jobb oldalt ugyanazzal a képlettel emeltük négyzetre: (x − 3)2 = x2 − 6x + 9. A másodfokú egyenlet szorzattá alakítva (x − 6)(x − 2) = 0, a megoldásai x = 6 és x = 2. Az ellenőrzést a hatossal kezdjük:
Teljesül, hogy B = J, a hatos megfelel. Most a kettes:
A négyes nem kettes, B ≠ J. Átverés. A megoldás csak x = 6.
Miért bukott meg a kettes az ellenőrzésen? A gyök kifejezése után ez az egyenletünk volt:
Néha az ellenőrzés semmit sem enged át. A
Két gyök
Amint két gyök kerül az egyenletbe, egyetlen négyzetre emelés általában nem elég. Az eljárás viszont nem változik: kifejezzük a gyököt, négyzetre emelünk, és ha marad gyök, az egész kört megismételjük. Próbáljuk ki ezt az egyenletet:
A két gyököt egyszerre nem lehet egyedül hagyni, ezért legalább a
A jobb oldalon ismét kéttagú kifejezést emeltünk négyzetre, ezért megjelent a középső tag, a
Kétszer emeltünk négyzetre, így az ellenőrzés itt duplán indokolt:
B = J, stimmel, az egyenlet megoldása x = 4.