✖

Polinomok

A polinom olyan kifejezés, amely az x változót, valamint az összeadás, a szorzás és a nemnegatív egész kitevőjű hatványozás szokásos műveleteit tartalmazza. Ezeket a polinomokat összeadhatjuk, kivonhatjuk, szorozhatjuk, oszthatjuk és hatványozhatjuk is. A polinomot többtagú kifejezésnek is nevezzük.

Alapfogalmak

Egyszerű polinom például a

2x2+5x−12

Általában a polinomot így írhatnánk fel:

anxn+an−1xn−1+…+a1x1+a0x0,

ahol az x előtt álló valós számokat, vagyis az an-eket együtthatóknak nevezzük, az n-et pedig a polinom fokának. Az n szám a polinom legmagasabb hatványának felel meg, ahol an ≠ 0. Ha an nulla lenne, lényegében megszüntetnénk az x változót, amelyhez az együttható tartozik, hiszen a nulla bármennyiszerese nulla:

0⋅x3=0.

Az elsőként említett polinomnál tehát a polinom foka kettő, mert az x változó legmagasabb nem nulla hatványa a második. Egy másik polinomnál,

7x2+5x4+15x

a polinom foka 4 lenne (a legnagyobb kitevő 4). A polinomokat rendszerint a kitevők szerint csökkenő sorrendben írjuk fel, hogy az első helyen a legmagasabb hatványú tag álljon. Az előző polinomot tehát átírhatjuk így:

5x4+7x2+15x.

Látjuk, hogy a polinomból hiányoznak azok a tagok, amelyekben a változó kitevője három, illetve nulla. Ez egyáltalán nem baj, egyszerűen úgy képzeljük, hogy ezeknél a tagoknál az együttható nulla. Hiszen felírhatjuk így:

5x4+0x3+7x2+15x1+0x0.

Így már minden tag ott van, de a polinom feleslegesen áttekinthetetlen. A nulla együtthatós tagokat ezért általában elhagyjuk.

Polinomok összeadása és kivonása

A polinomok összeadása és kivonása meglehetősen egyszerű. Mindig csak az azonos kitevőjű tagok együtthatóit adjuk össze, illetve vonjuk ki. Tehát érvényes, hogy

axn+bxn=(a+b)xn.

Egyszerű példa:

3x2+5x2=(3+5)x2=8x2

Ha hosszabb polinomokat akarunk összeadni, mindig az azonos kitevőjű tagokat kell kiválogatnunk.

(7x3+5x2+x)+(2x3−3x2+9x)==(7+2)x3+(5−3)x2+(1+9)x.

Ha az adott kitevőjű tag nem fordul elő a polinomban, változatlanul marad (képzeld el, hogy a másik polinomban van ilyen tag, csak nulla együtthatóval).

(x3+2x)+(4x2+5x+3)=x3+4x2+7x+3

A polinomok kivonása ugyanúgy működik, mint az összeadás, csak a második polinomot megszorozzuk mínusz eggyel, vagyis minden előjelet az ellenkezőjére változtatunk. Következzen egy példa:

(3x2+6x)−(2x2+14x)=(3x2+6x)+(−2x2−14x)

Ez pedig már a szokásos polinomösszeadás, úgyhogy összeadhatjuk, mint mindig:

(3x2+6x)+(−2x2−14x)=x2−8x

Emlékeztetőül: ha a polinomban negatív tag van, az ennek az átalakításnak a hatására pozitívvá változik.

(x2+2x)−(3x2−10x)==(x2+2x)+(−3x2+10x)==−2x2+12x

Polinomok szorzása

Polinomok szorzásakor az első polinom minden tagját megszorozzuk a második polinom minden tagjával. Az együtthatókat a szokásos módon szorozzuk, mint a közönséges valós számokat. A változók kitevőit viszont csak összeadjuk a hatványok számolási szabályai szerint. Íme egy példa:

(3x2+4x)⋅5x2=(3⋅5)x2+2+(4⋅5)x1+2=15x4+20x3

Ebben a példában még egytagú polinommal szoroztunk, ezért nem látszott szemléletesen, hogyan szorzunk minden tagot minden taggal. Egy kicsit terjedelmesebb példa következik:

(x3+2x)⋅(4x2+7x)==(1⋅4)x3+2+(1⋅7)x3+1+(2⋅4)x1+2+(2⋅7)x1+1

Ha a polinomban mínuszjel szerepel, az a szorzásban is természetesen megjelenik.

(x3−2x)⋅(4x2−7x)==(1⋅4)x3+2+(1⋅(−7))x3+1+(−2⋅4)x1+2++(−2⋅(−7))x1+1=4x5−7x4−8x3+14x2

Polinomok átalakítása

Polinomok átalakításakor általában az a célunk, hogy a polinomot egyszerűbbé tegyük. Ehhez olyan eszközöket használunk, mint a bővítés, az egyszerűsítés, a kiemelés, a képletek alkalmazása és hasonlók. Ezeket a képleteket érdemes ismerni. Mi itt néhányat használni fogunk közülük, amelyeket idővel megemlítek. Az egyik klasszikus képlet, amelyet használunk, ez:

(a+b)2=a2+2ab+b2

Ha érdekel, hogyan jött létre ez a képlet, elég felbontani a zárójelet.

(a+b)2=(a+b)(a+b)=a2+ab+ba+b2=a2+2ab+b2

Kezdjük valamilyen egyszerű példával.

(a+b)2+(a+2b)2−3a⋅2b==a2+2ab+b2+a2+4ab+4b2−6ab==2a2+5b2

Mindkét bal oldali zárójelet felbontottuk a fent megadott képlet szerint. Emlékeztetőül: a második zárójelet így bontottuk fel:

(a+2b)2=a2+4ab+4b2.

Egy másik klasszikus képlet:

a2−b2=(a+b)(a−b).

Következik a második példa, ezúttal törttel. A számlálóban és a nevezőben is polinom áll, és megpróbáljuk úgy átalakítani őket, hogy az egész tört szépen egyszerűsíthető legyen. Az első lépésben a számlálóban az első képletet alkalmazzuk, csak fordítva. A nevezőben a második képletet alkalmazzuk. A végén már csak egyszerűsítünk az (a + b) tényezővel.

a2+2ab+b2a2−b2=(a+b)2(a+b)(a−b)=(a+b)(a+b)(a+b)(a−b)=a+ba−b

A harmadik példában a kiemelést próbáljuk ki. A számlálóban először kiemeljük a 3a3 tényezőt, majd a (4a2 − 1) zárójelet felbontjuk az a2 − b2 képlet szerint, kihasználva, hogy

12=11→(a2−12)=(a+1)(a−1).

A nevezőben aztán először egyszerűen összeszorozzuk az első két tagot, szintén kiemeljük a 3a3 tényezőt, és végül mindent egyszerűsítünk.

12a5−3a32a2⋅3a2+3a3=3a3(4a2−1)6a4+3a3=3a3(2a+1)(2a−1)3a3(2a+1)=2a−1

Fejezetek: Polinomok, Polinomok osztása, A polinom gyöke, Szorzattá alakítás