✖

Körcikk

A körcikk a körlapnak az a darabja, amely úgy néz ki, mint egy szelet pizza vagy torta. Két vágással kapjuk, amelyek a középpontból egészen a széléig vezetnek. A körcikket tehát két sugár és a köztük lévő körív határolja.

A körcikk az r sugárral, az α középponti szöggel és az i ívvel

Pirossal a körcikk maga van kiszínezve, ennek a területét fogjuk kiszámítani. A fekete szakaszok a két r sugár, vagyis a két késvágás. Narancssárgával az α szög van jelölve, amelyet a sugarak zárnak be. Ezt középponti szögnek nevezzük, mert a csúcsa a kör középpontjában van. Kékkel az i ív van jelölve, a körvonalnak az a darabja, amely kívülről határolja a körcikket – a pizzánál ez a pereme.

A körcikk képletei

Ha csak a képletre van szükséged, akkor az r sugarú és α fokban megadott középponti szögű körcikk T területét így számítod ki:

T=α360∘⋅r2π

Ugyanennek a körcikknek az i ívhosszát így számítod ki:

i=α360∘⋅2rπ

Például az r = 6 sugarú, α = 60° középponti szögű körcikk területe

T=60∘360∘⋅62π=16⋅36π=6π

az íve pedig

i=60∘360∘⋅2⋅6π=16⋅12π=2π

hosszú.

Ha nem tetszik az eredmény, amelyben a pi szerepel, behelyettesíthetsz helyette egy közelítő értéket, a 3,14-et:

T≈6⋅3,14=18,84,i≈2⋅3,14=6,28

Hogyan jutottunk ide?

A teljes körnek a középpontja körül 360°-os szöge van. A körcikk akkora része a körnek, amekkora része a középponti szöge a 360°-nak. A 90°-os körcikk a kör negyede, mert a 90° a 360° negyede. A 180°-os körcikk a kör fele, a 270°-os három negyede, a 360°-os pedig a teljes kör:

A középponti szöggel nő a körcikk és az íve is: negyed, fél, háromnegyed és teljes kör

Hogy a körcikk a teljes kör mekkora részét teszi ki, azt tehát a

α360∘

tört mutatja meg. A 90°-os szögnél 90∘360∘=14 jön ki, a 60°-nál 16. A körcikk területe tehát ugyanekkora része a teljes kör területének. A kör területe

T∘=r2π,

ezért a körcikk területét megkapjuk, ha ezt a törttel megszorozzuk:

T=α360∘⋅T∘=α360∘⋅r2π

Az ívvel pontosan ugyanígy van. Ahogy a szög nyílik, vele együtt nő a kék ív is, és a 360°-os szögnél belőle a teljes körvonal lesz. Az ív ezért a kör kerületének ugyanakkora része, mint amekkora része az α szög a 360°-nak. A kör kerülete

K=2rπ,

az ív hossza tehát

i=α360∘⋅K=α360∘⋅2rπ

Példa: pizza

Egy pizza átmérője 32 cm, és 8 egyforma szeletre van vágva. Mekkora egy szelet területe?

Nyolc szeletre vágott pizza, az egyik szelet ki van emelve

Minden szelet egy körcikk. Először a középponti szögére van szükségünk. A nyolc egyforma szelet a teljes 360°-on osztozik, így egy szelet szöge

α=360∘:8=45∘

Most vigyázz a csapdára: a 32 cm a pizza átmérője, nem a sugara. A képletbe viszont a sugár kerül, az pedig az átmérő fele, vagyis r = 16 cm. Behelyettesítünk a körcikk területének képletébe:

T=45∘360∘⋅162π

A tört egynyolcadra egyszerűsödik, ami logikus, hiszen a szelet a pizza nyolcada. Négyzetre emeljük a tizenhatot:

T=18⋅256π

A 256-ot elosztjuk nyolccal:

T=32π

Végül behelyettesítjük a pi közelítő értékét:

T≈32⋅3,14=100,48

Egy szelet területe körülbelül 100,48 négyzetcentiméter. Ha valaki tévedésből a teljes 32 cm-es átmérőt helyettesítené be a képletbe, négyszer akkora szelet jönne ki neki, vagyis több mint négyszáz négyzetcentiméter. Ez egy olyan pizza lenne, amelytől az egész család jóllakna.

Példa: óra

A falióra percmutatója 15 cm hosszú. Hány centimétert tesz meg a hegye 20 perc alatt?

A percmutató 20 perc alatt α szöggel fordul el, és a hegye az i ívet írja le

A mutató hegye egy körvonalon halad, amelynek sugara a mutató hossza, tehát r = 15 cm. Az út, amelyet megtesz, a kék i ív. Még a szögre van szükségünk. 60 perc alatt a mutató egy teljes kört tesz meg, vagyis 360°-ot. 20 perc alatt a kör harmadát teszi meg:

α=2060⋅360∘=120∘

Behelyettesítünk az ívhossz képletébe:

i=120∘360∘⋅2⋅15π

A tört egyharmad, és 2 · 15 = 30:

i=13⋅30π=10π

Behelyettesítjük a pi közelítő értékét:

i≈10⋅3,14=31,4

A percmutató hegye 20 perc alatt körülbelül 31,4 cm utat tesz meg.

Ha az ívet ismerjük, és a szöget keressük

Néha fordítva áll a dolog: ismerjük a sugarat és az ív hosszát, és a középponti szöget szeretnénk megtudni. Az ívhossz képletéből indulunk ki, és ebből fejezzük ki az α szöget:

i=α360∘⋅2rπ/⋅360∘360∘⋅i=α⋅2rπ/:(2rπ)α=360∘⋅i2rπ

Példa: Egy autó behajt egy körforgalomba, és egy 10 méter sugarú körvonalon halad. Mielőtt újra kihajt a körforgalomból, 15,7 métert tesz meg rajta. Mekkora szöggel fordult el a körforgalom közepe körül?

Behelyettesítjük az i = 15,7, r = 10 értékeket, a pi helyére pedig 3,14-et, mert az ív hossza közelítőleg van megadva:

α=360∘⋅15,72⋅10⋅3,14

Összeszorozzuk a nevezőt:

α=360∘⋅15,762,8

A 15,7 pontosan a negyede a 62,8-nak, ezért a tört egyszerűsödik:

α=360∘⋅14=90∘

Az autó 90°-kal fordult el, tehát a körforgalom negyedét kerülte meg. Ellenőrizhetjük, hogy jól számoltunk-e: a kerület negyede 14⋅2⋅10⋅3,14=15,7 méter. Stimmel.

Szög ívmértékben

Ha a szög ívmértékben van megadva, a képletek leegyszerűsödnek. A teljes kör ugyanis 360° = 2π radián, így az a tört, amely megmondja, hogy a körcikk a kör mekkora részét teszi ki, α2π. A behelyettesítés után a pi kiesik:

i=α2π⋅2rπ=α⋅r

T=α2π⋅r2π=12⋅α⋅r2

Figyelem, ezekbe az egyszerűsített képletekbe a szöget radiánban kell behelyettesíteni, nem fokban. Ha például 45-öt helyettesítenél be, értelmetlen eredmény jönne ki.

Például a fenti példában szereplő pizzaszelet szöge 45°, ami π4 radián. A szelet területe ekkor 12⋅π4⋅162=32π, ugyanúgy, mint az előbb.

Számológép

Az alábbi számológéppel kiszámolhatod a körcikk területét és az ívének hosszát is. A szög fokban és radiánban is megadható, a mértékegységet minden mezőnél át lehet kapcsolni.

Lásd még

Fejezetek: Négyzet területe, Téglalap területe, Kör területe, Körcikk, Trapéz területe, Paralelogramma területe, Rombusz területe, Szabályos sokszög területe, Gömb felszíne, Kocka felszíne, Téglatest felszíne, Henger felszíne, Kúp felszíne, Gúla felszíne