Miért egyenlő a 0,999… eggyel
A 0,999… szám, amelynek tizedesvesszője mögött végtelen sok kilences áll, egyenlő eggyel. Nem megközelítőleg, nem „majdnem”, hanem pontosan. A legtöbben elsőre nem hiszik el, és erről az egyetlen számról folyik az interneten az egyik leggyakoribb vita a matematikáról. Megmutatunk néhány bizonyítást, a végén pedig kiderítjük, miért súgja nekünk a megérzésünk mégis az ellenkezőjét.
Mint minden szakaszos tizedes törtet, ezt is felírhatjuk az ismétlődő számjegy fölé tett ponttal:
A harmadokkal
Induljunk ki egy törtből, amellyel senkinek sincs gondja. Ha az egyet elosztjuk hárommal, szakaszos tizedes törtet kapunk:
Most szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát hárommal. A bal oldalon ez jön ki:
A jobb oldalon minden hármast külön szorzunk meg. Mivel 3 · 3 = 9, és nincs átvitel a magasabb helyiértékre, azt kapjuk, hogy
A bal oldalak egyenlők, ezért a jobb oldalaknak is egyenlőnek kell lenniük: 1 = 0,999… Aki a 0,333… számot a harmaddal azonosítja, ezt sem utasíthatja el.
A tízszeressel
Ezt az eljárást már láttuk a racionális számokról szóló cikkben, ahol ugyanígy váltjuk át a szakaszos tizedes törtet törtté. Jelöljük a számunkat a-val:
Szorozzuk meg tízzel. A tizedesvessző egy hellyel jobbra lép, mögötte pedig továbbra is végtelen sok kilences marad:
Ebből vonjuk ki az a-t, és a tizedesvessző mögötti kilencesek mind kiesnek:
Már csak el kell osztani kilenccel:
Mekkora a különbség?
Ha a 0,999… és az 1 különbözne, a különbségük valamilyen pozitív szám lenne. Próbáljuk kideríteni, mekkora. Először vegyünk csak véges sok kilencest:
Minden további kilences tizedére csökkenti a különbséget. Az ábra tetején egy számegyenes látható nullától egyig, a 0,9-nél kék ponttal, és piros szakasszal, amely még hiányzik az egyig. Minden további számegyenes ezt a szakaszt tízszeresére nagyítja, ezért a kék pontok sorban a 0,9, a 0,99 és a 0,999 helyén vannak:
Válasszunk tetszőlegesen kicsi pozitív számot, például egy milliárdodot: elég sok kilencessel a különbség ennél is kisebb lesz. A 0,999… számban viszont az összes kilences egyszerre ott van, végtelen sok, ezért a különbségnek kisebbnek kell lennie bármely pozitív számnál. Csakhogy nincs olyan pozitív szám, amely kisebb volna az összes pozitív számnál, hiszen kisebbnek kellene lennie a saját felénél is. A különbség tehát csak nulla lehet.
Gyakori ellenvetés, hogy a különbség 0,000…01, vagyis végtelen sok nulla, a végén pedig egy egyes. Csakhogy a nullák végtelen hosszú sorozatának nincs vége, így nincs hová leírni az egyest.
Közöttük nincs semmi
Bármely két különböző valós szám között mindig találunk egy újabbat, például a számtani közepüket. A 0,5 és a 0,6 között ott van a 0,55, a 0,5 és a 0,55 között pedig a 0,525. Ez minden különböző számpárra igaz, bármilyen közel vannak is egymáshoz: az átlaguk mindig beférkőzik közéjük.
Melyik szám lenne a 0,999… és az 1 között? Nagyobbnak kellene lennie a 0,999… számnál, de kisebbnek egynél, tehát nullával és tizedesvesszővel kezdődne. A tizedesvessző utáni számjegyek között legalább egynek nagyobbnak kellene lennie kilencesnél, ilyen számjegy pedig nincs. A két szám közé semmi sem fér, ezért egyenlők.
Végtelen összegként
A tizedes tört felírása valójában összeg: a 0,999… azt jelenti: kilenc tized plusz kilenc század plusz kilenc ezred és így tovább:
Minden tag az előző tizede, tehát egy mértani sorozat tagjait adjuk össze, amelynek első tagja
Helyettesítsünk be:
Pontosabban a végtelen sor összege az első tagjaiból képzett részletösszegek határértéke, vagyis a 0,9; 0,99; 0,999; … sorozaté. Ez az egyhez közeledik, és a 0,999… jelölés éppen ezt a határértéket jelenti. Erre épülnek az előző bizonyítások is.
Miért nem akarjuk elhinni
A megérzésünk összekeveri a „sok kilencest” a „végtelen sok kilencessel”. A három kilencesből álló 0,999 valóban kisebb egynél, ahogy a millió kilencesből álló szám is. Kinyomtatva több száz oldalt tenne ki, és mégis hiányozna belőle valamennyi az egyhez. A
A 0,999… számot gyakran folyamatként is elképzeljük: egyre újabb kilenceseket írunk hozzá, és a szám lassan kúszik az egy felé. A szám azonban sehová sem mozdul. Az összes kilences kezdettől fogva benne van, az értéke nem változik.
A másik buktató, hogy egy számnak két különböző felírása volna. Ezt viszont a törtekből is ismerjük:
És ahogy a felet többféle törttel is felírhatjuk, a 0,5-nek is van még egy tizedes tört alakja:
Két felírása van minden véges tizedes kifejtésű számnak a nulla kivételével, például 0,25 = 0,24999… vagy 7 = 6,999… Nem két számról van szó, hanem egyről két különböző álruhában.