Szinusztétel és koszinusztétel
A szinusztétel olyan tétel, amely – a szokásos szögfüggvényekkel ellentétben – az általános háromszögben érvényes. Az oldalak hossza és a szögek közötti összefüggést adja meg. A koszinusztétel is érvényes az általános háromszögben, és speciális esete a Pitagorasz-tétel.
Szinusztétel
A szinusztétel azt mondja ki, hogy az oldalak hosszának és a velük szemközti szögek szinuszának hányadosa az adott általános (!) háromszögben állandó. Így írjuk fel:
ahol R a körülírt kör sugara, a, b és c pedig a háromszög oldalainak hossza. Az előző egyenlőséget átírhatjuk ilyen alakra is:
Koszinusztétel
A koszinusztétel is érvényes az általános háromszögben, akárcsak a szinusztétel. A koszinusztétel így szól:
Figyeld meg, hogy ha az egyik szög derékszög, azaz 90 fokos, akkor az egyik képletből eltűnik az utolsó tag, és a Pitagorasz-tétel alakját kapjuk. Ha ugyanis α = 90°, akkor cos(α) = 0, és így ezt kapjuk:
Motiváció
Legyen adott az ABC háromszög, amelynek c oldala |c| = 9 hosszú. A szögek nagysága: α = 40°, β = 80°, γ = 60°. A kérdés az, mekkora a másik két oldal hossza. Ebben az esetben már nem boldogulunk a szokásos szögfüggvényekkel, mert azok a derékszögű háromszögben működnek, ez pedig határozottan nem az. Az ábra:
Most más úton kell mennünk. Az egyik ilyen út éppen a szinusztétel. Hogyan használjuk? A szinusztétel azt mondja, hogy:
Mi ebből ismerjük az összes szöget és a c oldal hosszát. A b oldalt tehát az
egyenlőségből számítjuk ki. Itt ki kell fejeznünk a b oldal hosszát. Elvégezzük az egyenletek ekvivalens átalakítását, és az egyenletet megszorozzuk a béta szög szinuszával. Ezt kapjuk:
A jobb oldal minden kifejezését ismerjük, vagy ki tudjuk számítani. Behelyettesítünk tehát:
Pontosan ugyanígy számítjuk ki a hiányzó a oldalt:
Az |a|-t kifejezzük úgy, hogy az egyenletet megszorozzuk az alfa szög szinuszával.
Kiszámítjuk az eredményt:
A szinusztétel levezetése
Miért igaz a szinusz-egyenlőség? Nézzünk egy közönséges ABC háromszöget, amelyben még megrajzoljuk a c oldalhoz tartozó magasságot.
A kérdés az, milyen hosszú a CPc szakasz. A magasságnak köszönhetően az ABC háromszög két derékszögű háromszögre oszlik, amelyek segítségével ki tudjuk fejezni a magasság hosszát. Megpróbáljuk tehát kifejezni a CPc hosszát mindkét háromszöggel. Az alfa szög szinusza egyenlő:
Ebből kifejezzük a |CPc|-t:
Most kifejezzük a CPc hosszát a másik háromszöggel, a béta szög segítségével:
Ebből ismét kifejezzük a |CPc|-t:
Így a magasság hosszát két képlettel is kifejeztük:
tehát ezt az egyenlőséget kapjuk:
Ez már közel van ahhoz, amit a szinusztétel mond. Az egész egyenletet elosztjuk az alfa és a béta szinuszának szorzatával:
Az előző eljárással a szinusztétel egy részét bebizonyítottuk, az oldalak többi kombinációjára azonban a bizonyítás ugyanilyen.
Fejezetek: Szögfüggvények, Egységkör, Arkuszfüggvények, Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens, Szögfüggvények képletei, Szögfüggvények grafikonjai, Szinusztétel és koszinusztétel