✖

Szinusztétel és koszinusztétel

A szinusztétel olyan tétel, amely – a szokásos szögfüggvényekkel ellentétben – az általános háromszögben érvényes. Az oldalak hossza és a szögek közötti összefüggést adja meg. A koszinusztétel is érvényes az általános háromszögben, és speciális esete a Pitagorasz-tétel.

Szinusztétel

A szinusztétel azt mondja ki, hogy az oldalak hosszának és a velük szemközti szögek szinuszának hányadosa az adott általános (!) háromszögben állandó. Így írjuk fel:

asin⁡α=bsin⁡β=csin⁡γ=2R,

ahol R a körülírt kör sugara, a, b és c pedig a háromszög oldalainak hossza. Az előző egyenlőséget átírhatjuk ilyen alakra is:

ab=sin⁡αsin⁡β,bc=sin⁡βsin⁡γ,ca=sin⁡γsin⁡α

Koszinusztétel

A koszinusztétel is érvényes az általános háromszögben, akárcsak a szinusztétel. A koszinusztétel így szól:

a2=b2+c2−2bc⋅cos⁡αb2=c2+a2−2ca⋅cos⁡βc2=a2+b2−2ab⋅cos⁡γ

Figyeld meg, hogy ha az egyik szög derékszög, azaz 90 fokos, akkor az egyik képletből eltűnik az utolsó tag, és a Pitagorasz-tétel alakját kapjuk. Ha ugyanis α = 90°, akkor cos(α) = 0, és így ezt kapjuk:

a2=b2+c2−2bc⋅cos⁡αa2=b2+c2−2bc⋅0a2=b2+c2

Motiváció

Legyen adott az ABC háromszög, amelynek c oldala |c| = 9 hosszú. A szögek nagysága: α = 40°, β = 80°, γ = 60°. A kérdés az, mekkora a másik két oldal hossza. Ebben az esetben már nem boldogulunk a szokásos szögfüggvényekkel, mert azok a derékszögű háromszögben működnek, ez pedig határozottan nem az. Az ábra:

Számítsd ki az a és b oldal hosszát

Most más úton kell mennünk. Az egyik ilyen út éppen a szinusztétel. Hogyan használjuk? A szinusztétel azt mondja, hogy:

|a|sin⁡α=|b|sin⁡β=|c|sin⁡γ

Mi ebből ismerjük az összes szöget és a c oldal hosszát. A b oldalt tehát az

|b|sin⁡β=|c|sin⁡γ

egyenlőségből számítjuk ki. Itt ki kell fejeznünk a b oldal hosszát. Elvégezzük az egyenletek ekvivalens átalakítását, és az egyenletet megszorozzuk a béta szög szinuszával. Ezt kapjuk:

|b|=|c|⋅sin⁡βsin⁡γ

A jobb oldal minden kifejezését ismerjük, vagy ki tudjuk számítani. Behelyettesítünk tehát:

|b|=9⋅0,9850,866=10,23.

Pontosan ugyanígy számítjuk ki a hiányzó a oldalt:

|a|sin⁡α=|c|sin⁡γ

Az |a|-t kifejezzük úgy, hogy az egyenletet megszorozzuk az alfa szög szinuszával.

|a|=|c|⋅sin⁡αsin⁡γ

Kiszámítjuk az eredményt:

|a|=9⋅0,6420,866=6,672

A szinusztétel levezetése

Miért igaz a szinusz-egyenlőség? Nézzünk egy közönséges ABC háromszöget, amelyben még megrajzoljuk a c oldalhoz tartozó magasságot.

Az ABC háromszög a c oldalhoz tartozó magassággal

A kérdés az, milyen hosszú a CPc szakasz. A magasságnak köszönhetően az ABC háromszög két derékszögű háromszögre oszlik, amelyek segítségével ki tudjuk fejezni a magasság hosszát. Megpróbáljuk tehát kifejezni a CPc hosszát mindkét háromszöggel. Az alfa szög szinusza egyenlő:

sin⁡(α)=|CPc||AC|

Ebből kifejezzük a |CPc|-t:

|CPc|=sin⁡(α)⋅|AC|=sin⁡(α)⋅|b|.

Most kifejezzük a CPc hosszát a másik háromszöggel, a béta szög segítségével:

sin⁡(β)=|CPc||BC|

Ebből ismét kifejezzük a |CPc|-t:

|CPc|=sin⁡(β)⋅|BC|=sin⁡(β)⋅|a|

Így a magasság hosszát két képlettel is kifejeztük:

|CPc|=sin⁡(α)⋅|b|=sin⁡(β)⋅|a|,

tehát ezt az egyenlőséget kapjuk:

sin⁡(α)⋅|b|=sin⁡(β)⋅|a|.

Ez már közel van ahhoz, amit a szinusztétel mond. Az egész egyenletet elosztjuk az alfa és a béta szinuszának szorzatával:

sin⁡(α)⋅|b|=sin⁡(β)⋅|a|/:sin⁡(α)⋅sin⁡(β)sin⁡(α)⋅|b|sin⁡(α)⋅sin⁡(β)=sin⁡(β)⋅|a|sin⁡(α)⋅sin⁡(β)/egyszerűsítünk a szinuszokkal|b|sin⁡(β)=|a|sin⁡(α)

Az előző eljárással a szinusztétel egy részét bebizonyítottuk, az oldalak többi kombinációjára azonban a bizonyítás ugyanilyen.

Fejezetek: Szögfüggvények, Egységkör, Arkuszfüggvények, Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens, Szögfüggvények képletei, Szögfüggvények grafikonjai, Szinusztétel és koszinusztétel